Jugoszlávia választ<br/>

A vitatott július 6-iki alkotmánymódosítás után, szeptember 24-re tűzték ki Jugoszláviában az első közvetlen elnökválasztást. Ugyanekkor újul meg a jugoszláv és a vajdasági tartományi parlament is. Szerbiában ezenfelül helyhatósági választásokat rendeznek. Milosevics alkotmánymódosítása lehetőséget teremtettek önmaga újbóli jelölésére. A módosítás lényege, hogy a jövőben a jugoszláv elnök ezentúl négyszer is betölthetné e tisztséget. Az elnökválasztási törvény szerint az államfőt egyszerű szavazattöbbséggel választják meg, a részvételi aránytól függetlenül.

Szlododan Milosevics

Milosevics jugoszláv elnök még esetleges választási veresége után is hivatalban maradhatna 10 hónapig a jugoszláv törvények hiányosságai miatt. A jelenlegi elnöki megbízatása csak 2001 augusztusában jár le, és az alkotmány, valamint az elnökválasztási törvény nem szabályozza: mikor kell átadnia hivatalát az államfőnek, ha a választáson vereséget szenved.

Milosevics legkomolyabb kihívója Vojiszlav Kostunica, a szerb ellenzéki szövetség, a Szerb Demokratikus Ellenzék (DOS) elnökjelöltje 1944-ben született Belgrádban. Apja katonatiszt volt még a II. világháború előtti időkben. A 60-as évek végén, a 70-es évek elején jogot tanult Belgrádban. Nacionalista antikommunizmusa egy 1974-es esetre vezethető vissza. Ekkor fiatal oktatóként bírálta a Tito-féle kötetlen szövetségi politikán alapuló alkotmányt. Meggyőződése volt ugyanis, hogy ez a politika károsan érinti a nem Szerbiában élő szerbek érdekeit, mind Koszovóban, mind a horvát területeken. Nézetei miatt eltávolították az egyetemről. A 80-as évek közepétől az értelmiségiek körében mindinkább divatossá váló szerb nacionalizmus támogatója lett.

Vojiszlav Kostunica

A 90-es évek elején, a többpártrendszer kialakulásakor ő volt az egyik alapítója a Demokrata Pártnak, de mert azt nem találta eléggé nacionalistának, 1992-ben elhagyta a pártot. Ezután megalapította a Szerb Demokrata Pártot, és szövetségre lépett a karizmatikus Vuk Draskovics vezette konzervatív Szerb Megújhodási Mozgalommal. Egy évvel később a rivalizálás közte és Draskovics között annyira felerősödött, hogy szakított Draskoviccsal. Pártja ebben az időszakban marginalizálódott, bár ő ennek ellenére mind ismertebbé vált azzal, hogy állandóan bírálta a nemzetközi béketerveket, különösen a daytonti megállapodást. Milosevics adminisztrációja ekkor Kostunicát "háborúpártinak" minősítette Seseljjel együtt.

Második fordulóra lesz szükség a döntéshez

Csedomir Jovanovics, a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) vezetője szerint gyakorlatilag biztosra vehető, hogy október 8-án második fordulóra kerül sor a jugoszláv elnökválasztáson. Slobodan Milosevic nem nyert az első fordulóban - mondta belgrádi sajtóértekezletén. A politikus biztosra veszi, hogy Jugoszláviának még két hétig kell várnia, hogy megtudja, ki lesz az elnöke, és az is, hogy Vojiszlav Kostunica és Szlobodan Milosevics között kell majd választania.

Erőszak nélkül nem megy

Belgrád belvárosában a szavazóhelyiségek zárása után összetűzések zajlottak le Milosevics hívei és ellenfelei között. A rendőrök közbeléptek, gumibotot használva, hogy kiszorítsák a Köztársaság teréről az ellenzékieket, akik előzőleg kövekkel dobálták meg Milosevics mintegy száz támogatóját.

Viszonylag magas részvétel

A Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) eddig elégedett a vasárnapi választások - viszonylag magas - részvételi arányával. Szerintük a magas részvétel csökkenti az esetleges választási manipulációk lehetőségét. Vasárnap délutánig a szerbiai választópolgárok közel fele vett részt a jugoszláviai választásokon.

Kisebb provokációkkal indult a választás Vajdaságban

Kanizsán és Horgoson a Szerb Radikális Párt hívei egy szavazóhelyiségben a földre szórták az asztalra helyezett szavazólapokat. Több helyről jelentették, hogy a szavazóhelyiségekben nem állítottak fel paravánokat, így veszélyeztetve van a szavazás titkossága. Szabadkán titkosrendőrök próbálták megfélemlíteni a szavazókat.

Milosevics hívei nem bántak kesztyűs kézzel az ellenzékkel

Megdobálták és összetörték az ellenzéki jelölteket szállító autók egyikét Mitrovicán, az etnikai szembenállás jelképévé vált város egyik terén. A jugoszláv elnököt éltető jelszavakat kiabálva megállították és elkezdték ütni az autókat, majd műanyag palackokkal és kannákkal dobálták meg Kostunicát és munkatársait.

Nem engedtek be független megfigyelőket

Az EU-tagországok kormányai kérték törvényhozásukat: delegáljanak képviselőket a megfigyelők csoportjába, amelynek tagjai "a szemtanúk a demokráciáért" nevű misszió keretében utaztak volna Belgrádba. A francia, belga, olasz, spanyol, svéd és finn képviselők szerint Belgrád azért nem engedte be a megfigyelőket, mert azok leleplezhetnék annak a rendszernek a rátelepedését a voksolásra, amelynek eltökélt szándéka, hogy akár csalás árán is hatalmon marad.

A vajdasági tv nézők előtt sötétek maradtak a képernyők

Minden előzmény és értesítés nélkül Szabadkán megszakították a Duna Televízió vételét a posta által üzemeltetett kábelcsatornán, így a szabadkaiak nem láthatták a Józsa Lászlóval, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnökével folytatott beszélgetést az Esti kérdés című műsorban.

Késő este ugyanerre a sorsra jutott az M-2-esen sugárzott, a vasárnapi jugoszláviai választásokkal foglalkozó kerekasztal-beszélgetés is. A műsor első percét még láthatták a nézők, de amikor megjelent a szerb nyelvű feliratozás, akkor hirtelen megszakadt a vétel. Szombat reggel az M-2-t már lehetett fogni, de a Duna Televízió továbbra sem látható.

Kiutasították a kényelmetlen újságírókat

A jugoszláv hatóságok pénteken visszavonták mintegy 20 külföldi újságíró tartózkodási engedélyét, és az érintetteket felszólították, hogy 24 órán belül hagyják el az országot. A kiutasításokról két nappal a jugoszláviai elnök- és parlamenti választások előtt hoztak döntést. A belgrádi hatóságok az elmúlt napokban számos nyugati újságírótól - mindenféle indoklás nélkül - megtagadták a beutazási vízumot.

Az USA hadgyakorlatot tart az Adrián

Az utóbbi hetekben számos amerikai hadihajó érkezett az Adriai-tengerre. Hivatalosan egy Horvátországgal közösen tervezett hadgyakorlat miatt augusztus végétől már Dubrovnikban van a 6. amerikai flotta Saipan nevű hajója, és Splitben horgonyt vetetett az ugyanehhez a flottához tartozó Austin hadihajó. Egy harmadik hadihajó, az Ashland és egy repülőgép-hordozó is az Adrián tartózkodik. A Saipanon több mint 3500 amerikai tengerész szolgál, és ennek az egységnek erős légi támogatása is van AV-8 Harrier repülőgépekből, CH-53 Super Stallion, CH-46 Sea Knight, UH-1 Huey és AH-1 Cobra helikopterekből.

A jugoszláv hadsereg vezérkari főnöke külföldi diverzáns akciókra számít

Nebojsa Pavkovics vezérkari főnök szerint a választás napja a hadsereg számára a D-nap lesz - Debarkation Day, a második világháborúban az angol-amerikai inváziós haderő partraszállásának napja, amikor külföldi agresszorok támadására számítanak. A vezérkari főnök szerint a provokációkat idegen csapategységek hajtanák végre, amelyeket külön ezzel a céllal dobnának Jugoszlávia területére. Leszögezte: a jugoszláv fegyveres erők készek arra, hogy ezeket "a jugoszláv katonai egyenruhába öltöző idegen egységeket méltóképpen fogadják, és a meglepetéseknek elejét vegyék".

A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke Milosevicset hibáztatja az antidemokratikus fejleményekért

Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint Vajdaságban - akárcsak az egész országban - nincs sajtószabadság, és ez alól nem mentes az ottani magyar sajtó sem, mert az újvidéki magyar rádió és televízió a jelenlegi antidemokratikus rendszer képviselőinek a szócsöve lett. Kasza visszautasította a Milosevics elnök által szabadságnak nevezett jugoszláv szabadságot, mert azt katonák és rendőrök védik, ebből pedig nem kérnek a vajdasági magyarok. Az elnök az emberi szabadságjogokat és a kisebbségi jogokat hiányolja hazájában, ami emberek százezreit kényszerítette az ország elhagyására.

Ajánló:

(angolul)

Korábban:

(2000. szeptember 19.)