A 4,6 millió szavazásra jogosult svájcinak arról kell dönteni, hogy korlátozzák-e az országban élő külföldiek arányát a jelenlegi 19,3 százalékról 18 százalékra. Amennyiben a szavazók elfogadták volna a javaslatot, mintegy százezer külföldinek el kellett volna hagynia Svájcot. Eddigi azonban a svájciak minden hasonló témájú népszavazáson elutasították az ilyen kezdeményezéseket.
A korlátozás ellen foglalt állást a kormány és a parlament. A politikusok hangsúlyozták: ha elfogadnák a javaslatot, az nem csupán erkölcsileg lenne káros az ország számára, hanem komoly gazdasági károkat is okozna és az EU-val májusban megkötött szerződéseket is sértené.
Svájcban a keresőképes lakosság negyedét teszik ki a külföldiek, s harmaduk már az országban született, vagy több mint 30 éve él ott. A külföldieknek az európai átlagos tíz százalékhoz képest X viszonylag magas aránya nagyrészt azzal függ össze, hogy Svájcban rendkívül nehéz megszerezni az állampolgárságot, így a bevándorlók nagyon sokáig maradnak a "külföldi" státusában.
Az állampolgárság megszerzését hatalmas - egészen százezer frankig terjedő - díjhoz, legalább 12 évi svájci tartózkodáshoz és egész sor további nehéz feltételhez kötik. Ha csupán azok, akik Svájcban születtek, vagy 30 évnél régebben ott élnek, megkapnák az állampolgárságot, a külföldiek aránya nyomban az európai átlagot alkotó 10 százalék alá esne.
A legtöbb külföldi - 58,3 százalék - az Európai Unió és az EFTA országaiból való, második helyen a volt Jugoszláviából érkezettek állnak 24,2 százalékkal. A vasárnapi népszavazás másik fontos ügye energiapolitikai kérdésre vonatkozik: a megújuló forrásokból származó energiára kirótt adók ezen források felhasználását ösztönző mértékéről kell dönteni. Ezzel kívánják lerakni az ökológiai szempontokat is figyelembe vevő, 2004-ben bevezetendő adórendszer alapkövét.
(MTI)
Korábban:
(2000. szeptember 24.)