Keményen bírálta Kostunica az Egyesült Államokat és a Nyugatot

Jugoszláviának vissza kell térnie Európába és a demokratikus államok közé - mondta Vojiszlav Kostunica. Az ellenzéki vezető Milosevics mellett a nyugati államokat és Amerikát is felelőssé tette a szerb nép háborús szenvedéseiért. A demokratikus ellenzék vezetője kiemelte, hogy a jövőben Jugoszláviának saját erejére kell támaszkodnia. A boszniai muzulmán politikusok viszont óva intették a Nyugatot attól, hogy mindenben higgyenek Kostunicának. A bosnyákok szerint Kostunica ugyanis "veszélyes nacionalista".

Jugoszlávia vissza akar térni Európába, a győztes ellenzék a továbbiakban normális, demokratikus államot akar felépíteni, amely világosan elválasztja egymástól a törvényhozó és végrahajtó hatalmat, és amelynek független igazságszolgáltatási rendszere van - írta a La Repubblicában kedden megjelent cikkében Vojiszlav Kostunica.

A szerbiai ellenzéki erők jelöltje - aki kedden reggel már győzedelmeskedni látszott Szlobodan Milosevics felett - az olasz lapban a demokratikus hatalomgyakorlás mellett teszi le a garast, hangsúlyozva, hogy az elnök nem lehet mindenható döntéshozó.

"Milosevics elhibázott politikája, valamint a nemzetközi közösség nem kevésbé elhibázott magatartása miatt országunk hónapok óta totális elszigeteltségben van, népünk azonban nem ezt érdemli" - írja a politikus, aki nem fukarkodik a Nyugattal szembeni bírálatokkal. A szerbek nem felejthetik el a NATO által végrehajtott, igazolhatatlan és brutális bombázásokat, sem azt, hogy az országról ideiglenes jelleggel leválasztották a területéhez szervesen tartozó Koszovót - állapítja meg az ellenzék jelöltje, de hozzá is fűzi rögtön: "Ettől függetlenül nem indíthatunk holmi szent ideológiai háborút a külvilág ellen, hiszen kicsiny, gyakorlatilag szövetségesek nélküli ország vagyunk."

Jugoszlávia jövendő külpolitikai prioritása éppen az, hogy az ország visszatérhessen az európaiak közösségébe, teljes jogú tagként foglalhassa el helyét az ENSZ-ben, az OECD-ben, az IMF-ben, s hogy integrálódhasson az európai intézményekbe. Ha nem sikerül Jugoszláviában megoldani a hatalom utódlásának problémáját, lehetetlen lesz orvosolni a szomszédokhoz való viszony kérdéseit is. "Persze az sem lenne normális dolog, ha hirtelen szerelembe esnénk azokkal a szomszédos országokkal, ahonnan a polgárháború idején kiűzték a szerbeket, de ki kell alakítanunk a korrekt kapcsolatokat" - tette hozzá.

A külpolitikai feladatok sorába tartozik, hogy Jugoszlávia csatlakozzék a délkelet-európai stabilitási paktumhoz, felújítsa a dunai együttműködést a fekete-tengeri országokkal. Egyszóval az országnak ki kell használnia minden előnyét, amely földrajzi helyzetéből fakad. Nem engedheti meg magának azt, ami a múltban történt, azt, hogy mesterséges módon kihagyták a negyedik európai közlekedési folyosóból (ez Görögországot kötné össze Nyugat-Európával Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül). Kostunica szerint fel kell újítani a kapcsolatokat a térség iránt különleges érdeklődést mutató Franciaországgal és Németországgal.

Az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyt is rendezni kell - szögezi le a politikus, mélységesen elítélve ugyanakkor Washington eddigi politikáját, azt, ahogyan a tengerentúli hatalom először kiegyezett Miloseviccsel, majd megpróbálta megbuktatni, miközben az egész népet büntette szankcióival és légitámadásaival. Oroszországot köszönet illeti mindazért, amit a polgárháború döntő pillanataiban nyújtott az országnak. Belgrádnak ugyanakkor nem lehetnek túlzott elvárásai Moszkvával szemben, nem várhatja Oroszországtól, hogy helyette vívja meg diplomáciai küzdelmeit. A jövendő Jugoszláviának a saját erejére kell támaszkodnia - hangsúlyozza a La Repubblicában írt cikkében Kostunica.

A boszniai muzulmán politikusok szerint az ellenzéki jelölt Vojiszlav Kostunica "veszélyes nacionalista".

Mirza Hajrics, a boszniai elnök tanácsadója szerint "a jugoszláv vezetőváltás önmagában nem sokat jelent. Majd kiderül, hogy Kostunica hajlandó-e eleget tenni a nemzetközi közvélemény követeléseinek."

Az AFP-nek nyilatkozó tanácsadó azt ajánlja a Nyugatnak, hogy ne oldja fel a szankciókat mindaddig, amíg Jugoszláviában nem mutatkoznak tényleges politikai változások.

Szarajevó egyik aggodalma az, hogy a jugoszláv ellenzék elnökjelöltje távol tartja-e majd magát Boszniától és főként annak szerb részétől - tette hozzá Hajrics, hangsúlyozva, hogy "Kostunicának nem szabad átvennie Milosevics Nagy-Szerbiáról szóló tervét".

Az Oslobodjenje című szarajevói napilap borúlátó a békés belgrádi átmenet esélyeit illetően. "Az olyanok (mint Milosevics), akik nem demokratikus úton jutnak hatalomra, csak akkor távoznak onnan, ha meghalnak vagy ha elűzetnek" - állapítja meg a lap vezércikkírója, hangsúlyozva, hogy "a kollektív részegség évei után most a kijózanodás éveinek kell jönniük".

(MTI)

Korábban:

(2000.09.26.)