Kelet-Európában ismét dübörög a "varsói gyors"<br/>

Ősszel urnákon koppanó pecsétnyomóktól lesz hangos a néhai béketábor nagy része. Októberben és novemberben parlamenti választások lesznek Litvániában, Fehéroroszországban, Szlovéniában és Romániában. Utóbbiban elnököt is választ a nép, hasonlóan Lengyelországhoz, Azerbajdzsánhoz és Kirgizisztánhoz

Lesz-e Kwasniewskinek újabb 5 éve Lengyelországban?

Október 8-án választanak elnököt a lengyelek. A közvélemény-kutatások szerint keddig úgy tűnt, akár az első fordulóban biztosíthatja újabb 5 évre helyét Kwasniewski jelenlegi elnök az állam élén. A baloldali elnök győzelmét azonban megnehezítheti, hogy kedden a második legnépszerűbb, független jelölt, Olszewski, visszalépett a Szolidaritás Választási Akció jelöltje javára. Kwasniewski, a lengyel parlamentben ellenzéki Baloldali Demokratikus Szövetség jelöltje 1995 óta államfője Lengyelországnak. Az elnök vezető tisztségviselő volt a rendszerváltozás előtt is, 1985-87-ben ifjúsági miniszter volt. Az akkor hatalmon lévő Lengyel Egyesült Munkáspárt nevében részt vett az ellenzékkel folytatott kerekasztal-tárgyalásokon. Az első szabad választásokat követően pártja ellenzékbe került, ekkor Kwasniewski '91-'95-ben a Demokratikus Baloldali Szövetség frakcióvezetője volt. '95-ben az elnökválasztáson legyőzte a Szolidaritás akkori jelöltjét, a második ciklusára készülő Lech Walesát. Walesa most is indul az elnökválasztáson, de ezúttal függetlenként, és előrejelzések szerint csak 2% körüli eredményre számíthat. A legendás gdanski villanyszerelő Walesa mellett a Szolidaritás is sokat vesztett népszerűségéből a rendszerváltás óta. A Szolidaritás szeptember elején ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját, de ünneplés helyett súlyos problémákkal kell szembenéznie a szövetségnek. A több mint 30 szervezet tömörüléséből álló Szolidaritás Választási Akció ugyan megnyerte az előző parlamenti választásokat, de június óta kisebbségben kénytelen kormányozni, Jerzy Buzek miniszterelnök vezetésével. A Szolidaritás koalíciós partnere, a Szabadság Uniója ugyanis kilépett a kormányból, így csak 210 kormánypárti képviselő maradt a 460 tagú parlamentben. A következő parlamenti választások ugyan elvben csak jövő ősszel lennének, de a júniusban kialakult helyzet miatt lehet, hogy tavasszal előrehozott választásokat kell tartani, aminek az egyértelmű esélyese a baloldal lenne. Éppúgy, mint most, a hétvégi elnökválasztáson. Kwasniewski a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint több mint 51%-ra számíthat. A Szolidaritás-jelölt Krzaklewski alig több mint 11%-os támogatottsággal bír, és ha a visszalépett Olszewskit támogatók fegyelmezetten Krzaklewskire szavaznak, akkor is csak 27% körül állna. Viszont a jelenlegi elnök népszerűsége hétről hétre csökken. Volt már 60% fölötti is támogatottsága, és a jobboldal komoly támadásoknak tette ki az utóbbi időben. Nyáron azzal vádolták Kwasniewskit, hogy a kommunista titkosszolgálat ügynöke volt, végül azonban a bíróság nem találta bizonyítottnak a híresztelést. A legújabb botrányt pedig fő vetélytársa, Krzaklewski kampányfilmje okozta. A filmben egy 1997-es jelenet tűnik fel, amelyben az elnök arra biztatja Marek Siwiec elnöki nemzetbiztonsági hivatalvezetőt, hogy parodizálja II. János Pál pápát, amit politikustársa meg is tett. Siwiec a botrány kitörése után lemondott, Kwasniewski bocsánatot kért, de a mélyen katolikus országban különösen kínossá vált a lengyel pápa kifigurázása. A Szolidaritás vezette krakkói önkormányzat ezért a tettéért nemkívánatos személlyé nyilvánította a városban az elnököt. Mégis, a legnagyobb esélyes továbbra is Kwasniewski, és ha nyer, továbbra sem lesz kormánypárti elnöke Lengyelországnak.

Romániában visszatér Ion Iliescu?

Romániában novemberben parlamenti és elnökválasztásokat is tartanak. A legnagyobb kormánypárt, a Demokratikus Konvenció nevű jobbközép szövetség a kormányzati ciklus alatt jelentősen átalakult, és sokat vesztett népszerűségéből. A közvélemény-kutatások Ion Iliescu és pártja, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) győzelmét jelzik. A PDSR volt a legnagyobb kormánypárt 1990 és 1996 között. A tavaszi önkormányzati választásokkor is a legtöbb településen Iliescu pártja végzett az élen, és azóta a kormányzó koalíció jobboldali és liberális pártjai még megosztottabbak lettek. Sokáig csak Corneliu Vadim Tudor pártja, a Nagy Románia Párt volt hajlandó tárgyalni Iliescuékkal, őszre azonban változott a helyzet. Tudor "felvilágosult nacionalistának, az igazság és becsületesség fanatikusának" nevezi magát, és egyik fő célja Románia egyesítése a Moldovai Köztársasággal. A nacionalista Nagy Románia Párt 7% körüli eredményt érhet el, míg a PDSR 38%-ot a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint. Az elmúlt hónapban Iliescu pártja enyhített nacionalista retorikáján, ezért és népszerűségük növekedéséért több szervezet is hajlandónak mutatkozott tárgyalni velük. Ilyen például a jelenlegi koalíció tagja, a Demokrata Párt, melynek vezetője és elnökjelöltje Petre Roman, aki korábban már volt miniszterelnök Iliescu elnöksége alatt. Nyíltan támogatja a PDSR-t a Liberális Párt '93 nevű parlamenten kívüli párt is, melynek tagjai jórészt befolyásos bukaresti értelmiségiekből állnak. Szintén Iliescut támogatja a Romák Pártja. Iliescu a közelmúltban Washingtonban úgy nyilatkozott, szívesen közeledne a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége (RMDSZ) felé is, mely szintén tagja a jelenlegi koalíciónak. A párt nyitását jelzi, hogy Adrian Severin volt külügyminiszter, aki többször is hangoztatta a megbékélés fontosságát a magyarokkal, a közelmúltban kilépett a Petre Roman-féle Demokrata Pártból, és belépett a PDSR-be. Az RMDSZ a '90-es évek első felében rossz viszonyban volt a PDSR-rel, a párt túlzott nacionalizmusa és magyarellenes megnyilvánulásai miatt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a jelenlegi koalíció fenntartásában érdekelt a magyar párt, de a párbeszédtől nem zárkózott el Iliescuékkal. Az RMDSZ 6-8% körüli eredményre számíthat, és saját elnökjelöltet is indít Frunda György szenátor személyében.

A jelenlegi koalíció legnagyobb pártja, a Demokratikus Konvenció több szervezet szövetségéből állt össze, melyek jó része kilépett a Konvencióból. Az újjászervezett szövetséget most csak négy kisebb jobbközép és zöld szervezet támogatja, és 14% körüli a népszerűsége. Az elnökválasztáson a jelenlegi miniszterelnököt, Mugur Isarescut támogatják, aki függetlenként indul. Isarescu mellett van a Nemzeti Parasztpárt is. Előrejelzések szerint Isarescu 20% körüli eredményt érhet el, míg Iliescu 32%-t. Két liberális párt, a Nemzeti Liberális Párt és a Szövetség Romániáért nyáron még egyezkedett közös elnökjelölt indításában, ebből azonban nem lett semmi, és ez a megosztottság is Iliescunak kedvez. A két párt tehát külön jelöltet indít Stolojan és Melescanu személyében, de egyikük támogatottsága sem éri el a 10%-ot. A szélsőjobboldali Románok Nemzeti Egységpártja viszont szövetségre lépett a szélsőbaloldali Romániai Nemzeti Párttal, és megalakították a Nemzeti Szövetséget. A szövetség vezetője és elnökjelöltje Munteanu, aki a náci időkben vezető Vasgárda szellemiségét igyekszik újjáéleszteni. Komoly támogatottságuk azonban nincsen, a szélsőségesen nacionalista románok inkább a Nagy Románia Pártra szavaznak.

Balközép után jobbközép Szlovéniában?

Szlovéniában október 15-én tartanak előrehozott választásokat. Áprilisban ugyanis felbomlott a kormánykoalíció, amikor a Szlovén Néppárt kilépett a kormányból. A mostani balközép kormányt két párt támogatja, a Demokrata Párt és a Szlovén Nyugdíjasok Pártja. A két frakciónak összesen 30 képviselője van a 90 fős törvényhozásban, így Lengyelországhoz hasonlóan itt is kisebbségi kormány van hatalmon. A koalíciót elhagyott Szlovén Néppárt pedig egyesült az ellenzéki kereszténydemokratákkal, és közösen kívánják átvenni a hatalmat. Tavasszal a kormány is bukott Szlovéniában, a korábbi miniszterelnök alulmaradt egy bizalmi szavazáson. Jelenleg Bajuk miniszterelnök áll a kormány élén. Őt a demokraták kérték fel kormányalakításra, de a közelmúltban saját párt szervezésébe kezdett. Bajuk 1945-től Argentínában élt, és hazatérését követően szinte azonnal miniszterelnök lett.

Marad a konzervatív fölény Litvániában?

Szintén előrehozott parlamenti választások lesznek Litvániában, október 8-án. A konzervatív-kereszténydemokrata kormány 1997 óta már háromszor cserélt miniszterelnököt, de így sem sikerült stabilizálnia helyzetét. 1997-ben a Haza Unió - Litván Konzervatívok nagy többséggel nyerték meg a választásokat, a két ellenzéki baloldali párt összesen fele annyi mandátumot sem szerzett, mint a legnagyobb kormánypárt. Ha csak két képviselővel többet delegálhatnának a konzervatívok a parlamentbe, mint most, akkor nem is feltétlenül kellene a kereszténydemokratákkal vagy a Centrum Unióval koalíciós szerződést kötniük, és így biztosíthatnák kényelmesebb, belső vitáktól mentes kormányzásukat.

Belorussziában csak névleges a választás

Belorussziában is októberben lesznek parlamenti választások, de ennek a jelenlegi helyzetben nincs valós tétje. Lukasenko fehérorosz elnök valójában egyedül irányítja az országot, különleges törvényhozásra is alkalmas jogait még 1996-ban szavaztatta meg. Ellenzéki párt most sincs a fehérorosz parlamentben, a kommunistákon és a hozzájuk közel álló Agrárpárton kívül jórészt csak független képviselők vesznek részt a törvényhozásban. A hétvégén több ezer ellenzéki tüntetett az ország fővárosában, Minszkben, valódi, demokratikus választásokat követelve. Az ellenzéki erők a választások bojkottálására szólították fel a lakosságot.

Kirgizisztánban nincs más, csak Akajev

Kirgizisztánban október végén tartanak elnökválasztást, de igazi tétje ennek a szavazásnak sem lesz. A legstabilabbnak tartott közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaság élén több mint egy évtizede Aszker Akajevics Akajev áll. Akajev már a Szovjetunió felbomlása előtt is Kirgízia élén állt, és azóta sem engedte, hogy jelentős ellenzéki erő szerveződjék az országban. Legfőbb ellenfelei szélsőséges muzulmán csoportok, melyek Tadzsikisztánból rendszeresen betörnek kirgiz és üzbég területekre. Bár a kirgiz nemzeti újjáéledést maga az elnök is segítette az utóbbi időben, az iszlám szélsőségesekkel szemben inkább Moszkvára és Kazahsztánra számít. Utóbbi szövetséget egy dinasztikus házassággal is megerősítette: lánya két éve hozzáment Nurszultan Nazarbajev kazah elnök fiához. Az elnököt munkájában a kommunista többségű parlament is segíti, ahol a harmadik legerősebb frakció a kommunistákkal együttműködő Kirgiz Nők Demokratikus Pártja nevű szervezeté.

Azerbajdzsánban apáról fiúra száll az elnökség

November 5-én Azerbajdzsánban is elnökválasztás lesz, ahol a jelenlegi elnök fia a legnagyobb esélyes. Gejdar Alijev 1993-ban és '98-ban is megnyerte az elnökválasztást. A korábban KGB-tisztként, majd SZKP KB póttagként karriert befutott elnöknek első számú helyettese a fia, Ilham Alijev. Ilham apja súlyos betegsége óta szerzett egyre nagyobb befolyást Azerbajdzsánban. Az ellenzék szerint az Alijev család hatalmas összegeket sikkasztott az elmúlt években a jelentős azeri kőolajtermelésből, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy az ásványkincsekben gazdag országban idén télen energiaválság jelentkezett, és sorra álltak le az erőművek. Alijevéknek viszont sikerült megbékülniük Örményországgal és végleg lezárni a két ország közti konfliktust, amely 1990-94 között háborúhoz vezetett. Az ellenzék egyesült erővel próbálja az utódlást megakadályozni. 10 párt szövetségéből Demokratikus Kongresszus néven új szervezet alakult, remélve, hogy így közös jelöltjük legyőzheti az ifjabb Alijevet.

Miközben választások lesznek Kelet-Európa-szerte, az ellenzék Horvátországban és Szlovákiában is előrehozott választásokat követel. A szlovák ellenzék már elérte, hogy novemberben - nem kötelező érvényű - népszavazást tartsanak arról, legyenek-e előrehozott választások.

A keleti választási nagyüzem már megkezdődött a múlt héten Jugoszláviában, és önkormányzati választások voltak a hétvégén Albániában. A folytatás pedig hamarosan következik.

Magyari Péter

Ajánló:

Korábban:

(2000. szeptember 28.)