Megbukott a Milosevics-rendszer<br/>

Mindenkit nyugalomra szólított fel Jugoszláviában Vojiszlav Kostunica, az ellenzéki szövetség vezetője. A csütörtöki belgrádi tömegmegmozdulások következtében Milosevics megbukott. Az utcai összecsapásoknak két halálos áldozata és mintegy hetven sebesültje volt. Az Egyesült Államok és más nyugati kormányok után pénteken Oroszország és Kína is elismerte Kostunicát Jugoszlávia új elnökének.

Fotó: Reuters

Az új jugoszláv elnök első komoly külpolitikai sikere, hogy a Belgrádba látogató orosz külügyminiszter Putyin elnök üzenetét tolmácsolta. Ebben Putyin gratulált Kostunicának a választási győzelemhez. Igor Ivanov találkozott a szerb ortodox pátriárkával, és felkereste Milosevicset is. Egyelőre nem tudni részleteket a tárgyalásról.

Kína tiszteletben tartja a jugoszláv nép választását - közölte az Új Kína Hírügynökség, a kínai külügyminisztérium szóvivőjére hivatkozva. Kína korábban mindig Milosevics mellett foglalt állást.

Az Európai Unió soros elnöke bejelentette, hogy hétfőn megkezdik a Jugoszlávia elleni szankciók feloldását. Számos nyugati vezető örömét fejezte ki, hogy Kostunica lett Jugoszlávia vezetője. Kostunica hivatalos beikatási ceremóniáját egyes hírek szerint elhalasztották.

Még pénteken délelőtt befejezte ülését a jugoszláv hadsereg vezérkara.

"A jugoszláv hadsereg tartja magát következetes álláspontjához, amely szerint cselekedeteiben alkotmányos hatáskörén belül marad" - de katonai forrásokra hivatkozva közölték, hogy "a hadsereg továbbra sem avatkozik bele az eseményekbe, csak akkor lép föl, ha létesítményei, katonái vagy anyagi javai közvetlen veszélybe kerülnek".

A vezérkari ülésről hivatalos közleményt nem adtak ki.

Kostunica és más ellenzéki vezetők üdvözölték, hogy a hadsereg semleges magatartást tanúsított a csütörtöki és az éjszakai események alatt.

Forradalom Belgrádban

"Győztünk. Jugoszláviában ismét demokrácia van" - jelentett be Vojiszlav Kostunica csütörtökön este, amikor a tüntetők elfoglalták a Parlament és az állami televízió épületét.

A Milosevics elleni több napja tartó utcai tüntetéssorozat csütörtökön forradalomba csapott át Belgrád utcáin, miután az alkotmánybíróság elnöke bejelentette, hogy meg kell ismételni az elnökválasztást, és erre csak 2001 júliusában kerülhet sor. A bejelentés miatt felháborodott tömeg radikális változásokat és Milosevics lemondását követelte. Délben a Parlament épülete előtt tüntetők összecsaptak a kivezényelt karhatalmi erőkkel. Számos autó kigyulladt, és sokan megsérültek az összetűzésekben. A tüntetők áttörték a rendőrkordont, és behatoltak a Parlamentbe. Ezzel egyidejűleg elfoglalták az állami televízió épületét is. Egy kislány akkor vesztette életét, amikor az épület kapuját betörő buldózer eltaposta. A rendőrök egy része ekkor elmenekült, vagy csoportosan átállt a tüntetőkhöz.

Milosevics azt mondta: mindent megtesz a rend helyreállítása érdekében. Kis idő múltán, este fél hét körül, páncélos egységek jelentek meg Belgrád utcáin. Kostunica ekkor a városházán a fegyveres testületek vezetőivel folytatott tárgyalásokat, és azt kérte a katonáktól: ne lépjenek fel erőszakkal a tüntetőkkel szemben. A páncélosok és a tankok rövidesen visszavonultak a városközpontból.
A hadsereg semleges maradt, nem hagyta el a laktanyákat, és nem állt Milosevics oldalára.

Kostunica esti beszédében azt mondta, hogy véget ért a Milosevics-korszak Jugoszláviában. Mindenkit felszólított arra, hogy békésen és méltósággal fogadja el a választások eredményeit. Egyben felszólította a hadsereget és a rendőrséget is, hogy tegyenek meg mindent a hatalom békés átadásának biztosítása érdekében. Este 7 óra körül a rendőrség teljesen szétesett, és az elit belügyi egységek is átálltak Kostunica oldalára.
A Szerb Szocialista Párt azonban közleményben tudatta, hogy minden eszközzel felveszi a harcot a tüntetőkkel.

Fotó: Reuters

Egész éjszaka karneváli hangulat uralkodott Belgrádban, miután olyan hírek terjedtek el, hogy Milosevics elmenekült fővárosból. Több százezer ember ünnepelte a Milosevics-rezsim bukását.

A tömegtájékoztatást is az ellenzék irányítja

A karhatalmi erők átállása után először az állami televízió, majd a Politika című napilap, és végül a Milosevicset mindig támogató Tanjug, a hivatalos jugoszláv hírügynökség is bejelentette, hogy Kostunicát támogatják.

A csütörtök esti tömegtüntetésről beszámoló Tanjug is Jugoszlávia megválasztott elnökének nevezte Kostunicát. "A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság megválasztott elnöke, Vojiszlav Kostunica este több százezer ember előtt Belgrád belvárosában mondott beszédében kijelentette: büszke arra, hogy a szerb nép ilyen bizalommal fordult felé és államfőnek választotta" - jelentette a hírügynökség.

A belgrádi televízió is új műsorral jelentkezett. Boslicsics, a televízió kulturális szerkesztője felolvasta az RTS munkatársainak kiáltványát, amelyben elhatárolták magukat a tévé - eddig szigorúan kormánypárti - szerkesztéspolitikájától, és helyette újat ígértek.

Pénteken szinte minden elektronikus médiumban az ellenzék vette át a hatalmat.

Ismét működik a B-92 nevű független rádióadó. Az ellenzéki rádiót még Milosevics tiltatta be néhány hónappal ezelőtt

A Vajdasági Független Újságírók Egyesületének szabadkai szervezete követeli mindazoknak az újságíróknak a felelősségre vonását, akik a
Milosevics-rezsim szekértolói voltak, most pedig igyekeznek "áttáncolni a demokráciáért küzdők csoportjába".

Kostunica Jugoszlávia elnöke

Vojiszlav Kostunica
Fotó: Reuters

Több ellenzéki politikus örömét fejezte ki, hogy a hadsereg nem avatkozott bele a konfliktusba. Kasza József, Szabadka polgármestere, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke csütörtökön éjszaka találkozott Belgrádban Kostunicával. A találkozón a vajdasági magyarok helyzetéről és a demokratikus folyamatok gyorsításáról volt szó.

Milo Djukanovics montenegrói államfő csütörtök este üdvözölte a szerb állampolgárok és a demokratikus szerb ellenzék győzelmét "Európa utolsó diktatúrája felett". Djukanovics szerint - aki az eddigi belgrádi rendszer egyik legfőbb bírálója volt Jugoszláviában - ez a diktatúra "sok rosszat hozott a térségben mindenkinek, mindenekelőtt a szerb népnek".

A montenegrói államfő meggyőződésének adott hangot, hogy a demokratikus politika győzelme Belgrádban megteremti a lehetőséget az új, valódi kapcsolatok létrehozására Szerbia és Montenegró között. A kis köztársaság miniszterelnöke, Filip Vujanovics pedig közölte: a montenegrói kormány teljes mértékben támogatja a Szerbiai Demokratikus Ellenzéket.

A korábban Szlobodan Milosevicset támogató montenegrói Szocialista Néppárt (SNP) "üdvözli Vojiszlav Kostunica választási győzelmét" - jelentette ki pénteken Podgoricában a párt egyik vezetője.

"Mivel a nép Vojiszlav Kostunicát választotta Jugoszlávia új elnökévé, üdvözöljük őt" - jelentette ki Zoran Zizics, az SNP alelnöke a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság kisebbik köztársaságának fővárosában rendezett sajtóértekezleten.

A boszniai szerb vezetők csütörtökön úgy nyilatkoztak: remélik, hogy Jugoszláviában sikerül békés megoldást találni. Mirko Sarovics boszniai szerb alelnök kijelentette, hogy ennek a válságnak semmiképp sem szabad átcsapnia a boszniai szerb köztársaságra, amelynek amúgy is épp elég problémával kell megküzdenie.

Milorad Dodik, a szerb köztársaság nyugatbarátként ismert és már korábban is a jugoszláv ellenzéket támogató miniszterelnöke közölte, hogy demokratikus Jugoszláviára van szükség, s hogy reméli: az ellenzéki győzelem nyomán új lendületet kaphatnak a boszniai szerbek és Belgrád közötti kapcsolatok.

A koszovói albánok a Reuters jelentése szerint némi távolságtartással figyelték a belgrádi felkelésről szóló tévéadásokat, úgy vélve, hogy az ottani fejlemények nem érintik őket. "Ez akár Romániában is lehetne, nincs semmi köze Koszovóhoz, hiszen nem a mi országunkban történik" - idézte a brit hírügynökség az egyik albán véleményét.

Sokan azt hangoztatták, hogy Milosevics bukása és helyette Kostunica hatalomra kerülése egyáltalán nem fogja csökkenteni az albánokkal szembeni szerb ellenérzéseket, hiszen az albánok Kostunicát is szerb nacionalistának tartják, aki ellenezte Koszovó autonómiáját, és aki esetleg megpróbálja majd visszaszerezni a jelenleg a nemzetközi közösség által igazgatott tartomány feletti szerb ellenőrzést, miközben a koszovói albánok éppen a tartomány teljesen függetlenné válását akarják.

Nemzetközi reagálások

Clinton amerikai elnök üdvözölte a változásokat, de hasonlóan korábbi véleményéhez ismét elvetette az esetleges amerikai katonai beavatkozás lehetőségét.

Putyin orosz elnök is elismerte Kostunica elnökségét. Beszédében nem említette Milosevics nevét, és reményét fejezte ki, hogy véget ért Jugoszlávia elszigeteltsége. Az orosz elnök szerint "súlyos és tragikus fordulatokat vettek az események" az Oroszország számára baráti Jugoszláviában.

Tony Blair brit miniszterelnök szerint az európai országoknak támogatniuk kell a demokratikus változások folyamatát Szerbiában, és segítséget kell nyújtaniuk a szerbeknek.

Jan Kavan cseh külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy Jugoszláviában békésen adják át a hatalmat az ellenzéknek, és nem ismétlődik meg az, ami 1989-ben történt néhány szocialista országban.

Kosztasz Szimitisz görög miniszterelnök az összes jugoszláv erőt felelős magatartásra szólította fel, Nadezsda Mihajlova bolgár külügyminiszter pedig a jugoszláv nép győzelméről beszélt, felszólítva a hadsereget, illetve a biztonsági erőket, hogy álljanak a nép oldalára.

Románia megerősítte légterének védelmét. A román politikusok viszont cáfolták, hogy néhány jugoszláv szállítógép még az éjszaka berepült volna a román légtérbe.

A fehérorosz elnöki hivatal egyik tisztségviselője közölte: a minszki vezetés nem tervezi, hogy menedéket adjon Milosevicsnek. Fehéroroszország a tavalyi koszovói háború idején a Milosevics-rendszer egyik legkitartóbb támogatója volt.

A jugoszláviai válsághelyzet kapcsán Orbán Viktor, a Párizsban tartózkodó magyar kormányfő reményét fejezte ki, hogy a jugoszláviai demokratikus erők érvényt tudnak szerezni győzelmüknek. A miniszterelnök felhívta vendéglátója figyelmét arra, hogy a jugoszláviai magyar kisebbség különös gondoskodást igényel, és Jospin meg is ígérte, hogy a nemzetközi közösség kellő súllyal kezeli a magyar kisebbség ügyét.
Orbán Viktor franciaországi útját megszakítva pénteken hazaérkezik Budapestre.

Az [*****] összeállítása

Korábban:

(2000.10.04.)