Kostunica országa tekintélyének visszaállításán fáradozik

A Szerbia és Montenegró közötti viszonyt, valamint a külfölddel való kapcsolatok javítását nevezte legfőbb feladatának Vojiszlav Kostunica, aki Jugoszlávia új elnökeként vasárnap első napját töltötte hivatalában.

A Tanjug hírügynökségnek nyilatkozva Kostunica hangsúlyozta: a lakosságnak tudatában kell lennie annak, hogy a jólét ugyan nem teremthető meg egyik napról a másikra, a normális életet azonban azonnal meg lehet kezdeni. Ezzel összefüggésben a jugoszláv államfő, akit szombaton este iktattak be hivatalába, fontosnak nevezte, hogy a kormány és az ellenzék közötti kapcsolatokat más alapokra kell helyezzék, olyan alapokra, amelyek a kölcsönös tiszteleten és annak a ténynek az elfogadásán nyugszanak, hogy a hatalom leváltható, választásokat megnyernek és elveszítenek.

Kostunica szavai szerint Szerbiában új korszak köszönt be, mégpedig a demokrácia korszaka. A kormányalakításról szólva reményét fejezte ki, hogy Jugoszlávia méltó kormányt kap, és ami még fontosabb, olyan kormányt, amely képes megőrizni Szerbia és Montenegró közösségét. A választások utáni feladatokról nyilatkozott Dragoljub Micsunovics, a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) egyik vezetője is. Legfontosabbnak az állam megszilárdítását nevezte, hangoztatva, hogy ez a folyamat legalább egy évig eltart.

Belgrádi vélekedések szerint egyébként legalább egy évbe telik a régi hatalmi rendszer lebontása és az új megerősödése. A Vecernje Novosti című lap az új jugoszláv kormány megalakítása kapcsán idézte Zoran Djindjicset, a DOS választási kampányvezetőjét, aki egy szakértői kormány mellett szállt síkra. Egy másik lap, a Blic Zoran Zsizsicset, a montenegrói Szocialista Néppárt alelnökét szólaltatta meg, aki reményét fejezte ki, hogy pártja kap kormányalakítási megbízást.

A jugoszláv alkotmány szerint amennyiben az egyik köztársaság adja a szövetségi elnököt - ez esetben Szerbia Kostunicát -, a másikat, azaz Montenegrót illeti meg a kormányfői tisztség. A Kostunicával szemben szombaton meglehetősen bizalmatlanul nyilatkozó Djukanovics montenegrói elnök vasárnap nem tett közzé újabb állásfoglalást, ezzel szemben Hashim Thaqi, a Koszovói Demokratikus Haladás vezetője ismételten függetlenséget követelt Koszovónak. Egy választási rendezvényen azt hangoztatta: nem tekinti fontosnak, hogy párbeszédet folytasson Kostunicával, ugyanakkor annak megválasztását a demokrácia irányába és egy új korszak felé tett lépésként értékelte.

Tartományi, illetve községi képviselő testületi választásokat tartottak vasárnap a Vajdaságban. Ezúttal a második fordulóra került sor azokban a választói körzetekben, amelyekben a szeptember 24-i választások alkalmával a jelöltek nem kapták meg a szükséges szavazatszámot. A szavazás rendben folyt, az első választási részeredmények az éjféli órákban várhatók.

A Jugoszlávia elleni szankciók feloldását szorgalmazta vasárnapi nyilatkozatában Javier Solana, az Európai Unió közös biztonság- és külpolitikai megbízottja. Eközben az Európai Unió külügyminiszterei megkezdték az előkészületeket a szankciók részleges feloldására, ami a miniszterek hétfői luxembourgi tanácskozásán várható.

A szankciók feloldását szorgalmazta vasárnap az NBC televíziónak nyilatkozva Madeleine Albright amerikai külügyminiszter asszony is, aki az Egyesült Államok külpolitikai pioritásának nevezte Kostunica megsegítését. Az amerikai diplomácia vezetője reményét fejezte ki, hogy mihelyst Jugoszlávia a demokratikus Európa részévé válik, sor kerül a háborús bűnös Szlobodan Milosevics felelősségre vonására.

(MTI)

Ajánló:

az új jugoszláv helyzetről

Korábban:

(2000. október 8.)