Annan először Barakkal találkozott Jeruzsálemben, majd Gázában tárgyalt a palesztin elnökkel. A megbeszélésekről vajmi kevés hír szivárgott ki. Annyit lehet tudni, hogy az erőszakcselekmények leállításán túl az ENSZ-főtitkár azt próbálta elérni, hogy kiszabaduljon a libanoni gerillák fogságából három izraeli katona.
A főtitkár megkísérelte rávenni Barakot és Arafatot: egyezzenek bele abba, hogy vizsgálat induljon az elmúlt napok erőszakcselekményeinek kivizsgálására, ami - remények szerint - kiindulópontként szolgálhat az izraeli-palesztin párbeszéd újrakezdéséhez. Nyugati diplomáciai források szerint a vizsgálattal kapcsolatos álláspontok "nincsenek túl messze egymástól".
Miközben Annan - Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottjához és Igor Ivanov orosz külügyminiszterhez hasonlóan - Jeruzsálem és Gáza között folytatta ingadiplomáciáját, mind az izraeli, mind pedig a palesztin vezetés kelletlenül reagált Bill Clinton amerikai elnök javaslatára, hogy a közeli napokban tartsanak csúcstalálkozót a térségben. Arafat tanácsadója, Nabíl Aburdeneh közölte, hogy az október 21-i arab csúcstalálkozó után kellene megtartani a Barak-Arafat találkozót. Az izraeli miniszterelnök pedig leszögezte, hogy csak akkor hajlandó találkozni Arafattal, ha jelentős mértékben alábbhagynak a kődobálások és a fegyveres támadások az izraeli telepesek ellen.
Az elmúlt két hétben több mint kilencven ember, túlnyomórészt palesztin vesztette életét az összecsapásokban.
(MTI)
Korábban:
(2000.10.10.)