Szerbia és Montenegró népszavazással dönthet az önállóságról<br/>

Vojislav Kostunica jugoszláv elnök az Európai Unió csúcsértekezletének helyszínén bejelentette, kész arra, hogy engedélyezze népszavazás megtartását Szerbiában és Montenegróban. A két országrész lakossága így dönthetné el, hogy közös államalakulatban kíván-e élni a jövőben. Kostunica emellett nem zárta ki a délszláv háborús bűnösök elítélésére létrehozott hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködést.

Vojislav Kostunica jugoszláv elnök kész arra, hogy engedélyezze népszavazás megtartását Szerbiában és Montenegróban. A két országrész lakossága így dönthetné el, hogy közös államalakulatban kíván-e élni a jövőben - mondta Kostunica szombaton Biarritzban, az EU csúcsértekezletének helyszínén. Az elnök kijelentette, hogy tiszteletben fogja tartani, ha Montenegró ki akar lépni a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságból. Kostunica arról biztosította hallgatóságát első külföldi fellépésekor, hogy "defenzív nacionalizmust" képvisel. Szerbiában minden kisebbséget meg kell védelmezni - mondta.

Kostunica szombaton a déli órákban érkezett Biarritzba, az Európai Unió csúcsértekezletének színhelyére. Az új jugoszláv vezetőt, akinek ez az első külföldi útja beiktatása óta, Hubert Védrine francia külügyminiszter fogadta. Kostunica részt vett az állam- és kormányfőkkel közös munkaebédjén, majd még szombaton - rövid svájci kitérővel - visszautazik Belgrádba.

Jacques Chirac francia államfővel és Lionel Jospin miniszterelnökkel tartott közös sajtóértekezletén Kostunica nem zárta ki a délszláv háborús bűnösök elítélésére létrehozott hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködést, de értésre adta, hogy jelenleg nem ezt tartja a legfontosabb feladatának.

A jugoszláv elnök megerősítette, hogy részt vesz az EU és a nyugat-balkáni országok novemberben, Zágrábban tartandó csúcstalálkozóján. Az esemény jelentőségét szerinte az adja majd, hogy ezúttal "Európa jön el a Balkánra".

Az EU vezetői már pénteken jelezték, hogy 173 millió dollár összegű, feltételekhez nem kötött gyorssegélyt ajánlanak fel Jugoszlávia számára, a várható téli nehézségek leküzdésére. Vojislav Kostunica rövid megbeszélést folytatott Jacques Chirac francia államfővel. Az EU hétfőn döntött arról, hogy feloldja a Jugoszlávia elleni szankciókat.

A jugoszláv elnök cáfolta azokat a véleményeket, amelyek szerint "nacionalista" volna, leszögezve, hogy csupán a szerbek legitim érdekeinek védelmében lép fel. Ennek bizonyságaként említette, hogy tiszteletben kívánja tartani az olyan nemzetközi megállapodásokat, mint az 1995-ös daytoni egyezmények vagy a Koszovó státusáról rendelkező ENSZ BT-határozat. Szó sincs "Nagy-Szerbia" létrehozására irányuló törekvésekről - szögezte le.

Eközben az emberi jogok belgrádi alapítványa (FHP) és a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi csoport levélben szólította fel Vojislav Kostunica jugoszláv elnököt, hogy érvénytelenítse a koszovói albánokra politikai okokból kiszabott összes ítéletet, és járjon közbe szabadon bocsátásukért. Ez mintegy 650 olyan Szerbiában bebörtönzött koszovói albánt érint, akit ellenséges tevékenységgel és terrorizmussal vádoltak, vagy már el is ítéltek A belgrádi hatóságokat és a koszovói ENSZ-közigazgatást is felszólították, hogy közösen vizsgálják ki a Koszovóban elrabolt szerbek és albánok eseteit.

(MTI)

Ajánló:

(11 nyelven)

Korábban:

(2000. október 13.)