Amnesztiát kérnek a koszovói harcok idején a bevonulást megtagadó szerbekre <br/>

Amnesztia kezdeményezésére sürgette szerdán egy szerbiai emberi jogi szervezet Vojiszlav Kostunica új jugoszláv elnököt a katonai behívó alól kibújt személyek felelősségre vonásának beszüntetése érdekében. A szervezet szerint a jugoszláv katonai bíróságok Szerbiában több ezer ember ellen folytattak és folytatnak eljárást a behívóparancs és a katonai szolgálat megtagadása miatt.

A szerb Helsinki Bizottság felhívással fordult a másfél hete hivatalban lévő új jugoszláv elnökhöz. A szervezet nyílt levélben sürgette Kostunicát: vesse fel a közkegyelem kérdését mindazon személyek esetében, akik 1998. június 1-től a múlt év júniusának végéig nem tettek eleget a katonai behívóparancsnak.

A bizottság állítása szerint a jugoszláv katonai bíróságok Szerbiában több ezer ember ellen folytattak és folytatnak eljárást a behívóparancs és a katonai szolgálat megtagadása miatt. (Ez a törvények értelmében bűncselekmény, és ha hadiállapot idején követik el, súlyos börtönbüntetést vonhat maga után.)

A szervezet szerint ez az ország elhagyására ösztönzött sok ezer olyan fiatalt, akik nem akartak Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök céljai érdekében háborúzni. A bizottság úgy véli, hogy a közkegyelem lehető tenné ezen személyek hazatérését.

A testület által javasolt időszak egybeesik a koszovói fegyveres konfliktus idejével, és magában foglalja a tavalyi jugoszláviai NATO-csapások 78 napos időtartamát is.

A belgrádi sajtóban akkoriban olyan adatok láttak napvilágot, hogy Jugoszláviában összesen közel 25 ezren nem tettek eleget a behívónak - tízezren Montenegróban és 15 ezren Szerbiában. A montenegrói köztársasági parlament tavaly novemberben közkegyelemben részesítette azokat a montenegróiakat, akik a NATO-csapások idején megtagadták a bevonulást. Az előző belgrádi vezetés részéről ez éles bírálatokat váltott ki. Egyesek azt is felrótták Podgoricának, hogy a jugoszláv jogrendszer a védelmi kérdéseket - így az azokkal összefüggő bűncselekményeket is - jugoszláv hatáskörbe utalja, és nem a tagköztársaságok kezelésébe.

(MTI)