Ausztriában a jövő tanévtől bevezetendő egyetemi tandíj különösen sújtja az ott tanuló külföldi diákokat, így a magyarokat is, akiknek eddig nem kellett fizetniük az osztrák egyetemeken és főiskolákon. Emellett a külföldi diákok nem kapnak munkavállalási engedélyt, így munkával sem növelhetik bevételeiket.

A 2001-ben kezdődő tanév első félévétől kivétel nélkül minden egyetemi és főiskolai hallgatónak - a külföldieknek is, bárhonnan érkeztek - szemeszterenként 5000 schilling tandíjat, tanévenként 10 ezret kell fizetniük. Eddig az EU-tagállamokból, a harmadik világ országaiból és a volt szocialista országokból érkezett diákoknak nem kellett tandíjat fizetniük, ha előzőleg saját hazájukban annak rendje és módja szerint felvételt nyertek valamelyik egyetemre. A világ többi részéből érkezett diákoknak eddig félévenként 8000 schillinget kellett fizetniük.

A tandíj igen nagy megterhelés lesz főleg a közép- és kelet-európai, valamint a fejlődő országokból érkező diákoknak, illetve családjuknak. Ezt tovább súlyosbítja, hogy a külföldiek nem kereshetnek pénzt a tanulás mellett munkával, mert nem kapnak munkavállalási engedélyt.

Jelenleg a statisztikák szerint 26 301 külföldi diák tanul az osztrák egyetemeken és főiskolákon. Számuk az utóbbi hét évben mintegy 5 százalékkal csökkent.

Az osztrák diákok is hevesen tiltakoznak a tandíj bevezetése ellen, mivel a felvételi vizsga nélkül működő egyetemeket a túlzsúfoltság miatt szinte lehetetlen a másutt szokásos idő alatt elvégezni. Így még a szorgalmasabb diákok közül is sokan arra kényszerülnek, hogy hat-hét vagy még több évet töltsenek az egyetemen, mire leteszik összes vizsgáikat, ám a tandíj bevezetését nem kíséri egyetemi reform.

(MTI)