A koszovói szerbek nem mennek el szavazni<br/>

A hétvégi helyhatósági választások bojkottjának a legfőbb oka, hogy ne érzik magukat biztonságban a tartományban, ahol mindennaposak a szerbek elleni atrocitások. Koszovóból korábban 170 ezer szerb menekült el, akik nem térhetnek vissza, így mára 46 ezer a szavazati joggal bíró szerb él a tartományban, de ők sem kívánnak szavazni. A szerbek így akarnak tüntetni, a véleményük szerint törvénytelen nemzetközi katonai megszállás ellen.

A koszovói szerbek önmagukat fosztják meg attól a lehetőségtől, hogy beleszólhassanak a terület jövőjének alakításába, ha bojkottálják a szombatra kitűzött helyhatósági választásokat - véli Albert Rohan, az osztrák külügyminisztérium főtitkára, a választásokat szervező Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselője.

Az APA hírügynökségnek adott keddi interjúban elmondta: az EBESZ igyekezett és igyekszik meggyőzni a koszovói szerbeket, hogy érdekükben áll részt venni a helyhatósági választásokon. Ő maga is többször találkozott e célból a koszovói szerbség vezető képviselőivel.

A nemzetközi közösséget kétségtelenül feszélyezi a szerbek bojkottja - ismerte el az EBESZ-képviselő.

Az AFP összegezte kedden azokat az okokat, amelyek miatt a szerbek - még három hónappal ezelőtt - a szavazás mellőzése mellett döntöttek, és amelyek miatt túlnyomó többségük nem is jegyeztette be magát a választói névjegyzékbe. (A Koszovó területén megmaradt százezernyi szerb közül mintegy 46 ezer a szavazópolgár, de közülük még ezer sem vétette fel magát a szavazók listájára.)

Legfőbb okként azt emlegetik a koszovói szerbek, hogy nem érzik magukat biztonságban. Amióta a szerb hadsereg és a szerb rendőrség alakulatai 1999 nyarán elhagyni kényszerültek a területet, és Koszovó nemzetközi közigazgatás alá került, szinte mindennaposak a helyi szerbek elleni erőszakos cselekmények. Bár az idei nyár vége óta megcsappant a szerbek elleni támadások száma, most sem telik el úgy hét Koszovóban, hogy ne ölnének meg valahol egy szerbet, noha a jogilag Szerbiához tartozó tartomány területén 40 ezer fős nemzetközi békefenntartó erő (KFOR) állomásozik - írta pristinai jelentésében a francia hírügynökség.

A szerbek másik panasza, hogy nem mozoghatnak szabadon a tartomány területén. A szerb lakosságnak körülbelül a fele enklávékban (az albán többségtől körbezárt "szigeteken") zsúfolódik össze, és csak akkor tud kijutni ezekből, ha a KFOR erős kíséretet ad melléjük, másként veszélyben lennének a többségi albán lakosság és az albán fegyveres csoportok ellenséges indulatai miatt.

A szavazás mellőzésének harmadik okaként emlegetik, hogy az a mintegy 170 ezer szerb, aki a NATO tavalyi, Jugoszlávia-ellenes hadművelete után elmenekült Koszovóból, nem térhet vissza otthonába, mert bosszúakcióktól kell tartania az albánság részéről. (A kétmilliós Koszovó lakosságának immár csak öt százalékát teszik ki a szerbek.)

Egyes szerbek törvénytelennek tartják a nemzetközi közigazgatást, és megszálló erőnek tekintik a javarészt NATO-csapatokból álló KFOR-t. Azzal is tüntetni kívánnak "a megszállás" ellen, hogy távol maradnak a nemzetközi közigazgatás által szervezett választásokról.

Van végül egy csoport, amely személyes érdekeit féltve kerüli a részvételt a szavazáson. Az előző jugoszláv elnök, Szlobodan Milosevics megfenyegette a koszovói szerb nyugdíjasokat, hogy Belgrád megtagadja tőlük járandóságuk folyósítását, ha elmennek szavazni a nemzetközi közigazgatás (UNMIK) szervezte választásokon.

Ami a jelenlegi jugoszláv elnök, Vojiszlav Kostunica álláspontját illeti, őt úgy idézte kedden a Tanjug hírügynökség, hogy "az UNMIK által szervezett választások nem szolgálják Koszovó
helyzetének stabilizálódását".

(MTI)

Korábban:

(2000.10.23.)