Zoran Zizics jugoszláv miniszterelnök-jelölt szombaton a szövetségi törvényhozás előtt ismertette kormánya programját. Zizics az új kormány belpolitikai céljai közül a két jugoszláv köztársaság, Szerbia és Montenegró viszonyának harmonizálását, a gazdasági és társadalmi reformok folytatását, a magánosítás felgyorsítását emelte ki. A politikus Koszovó rendezését az 1244. számú ENSZ BT-határozat alapján képzeli el.

A jugoszláv parlament szombaton este hagyja jóvá az új szövetségi kabinetet. Zizics az új kormány belpolitikai céljai közül a két jugoszláv köztársaság, Szerbia és Montenegró viszonyának harmonizálását, a gazdasági és társadalmi reformok folytatását, a magánosítás felgyorsítását emelte ki. A szerb-montenegrói viszony a Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök nevével fémjelzett előző belgrádi vezetés idején nagyon megromlott. Milo Djukanovics nyugatbarát montenegrói elnök kormánya egyenesen függetlenségi népszavazással fenyegetőzött, a szeptemberi választások bojkottálása után pedig nem vesz részt a jelenlegi jugoszláv parlamentben és a most megválasztandó jugoszláv kormányban sem. A kabinetbe ezért Djukanovics fő montenegrói politikai ellenfelét, a részben Zizics vezette Szocialista Néppártot vonták be.

A külpolitikai célok közül Zizics a nemzetközi közösségbe való jugoszláv visszatérést, a gazdaság talpraállításához és a lakosság ellátásához szükséges nemzetközi gazdasági segítség biztosítását emelte ki. Elmondta: országa szeretne teljes jogú tagságot elnyerni nemzetközi szervezetekben, így az EBESZ-ben, az Európa Tanácsban, a Nemzetözi Valutaalapban. Kiemelte a Jugoszlávia által korábban vállalt nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartását is, külön megemlítve a délszláv háborúkat lezáró 1995-os daytoni egyezmények betartására irányuló jugoszláv készséget.

A hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködés Zizics szerint nem élvez elsődlegességet. A törvényszék koszovói háborús bűnökre hivatkozva tavaly emelt vádat Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök és négy munkatársa ellen. Az akkori belgrádi vezetés
politikai intézménynek tartotta a törvényszéket és elutasította a körözött személyek kiadatását; az új jugoszláv vezetés Hágához való viszonya szintén távolságtartónak tűnik.

Zizics kiemelte azt is, hogy Belgrád külön figyelmet szentel az 1244. számú ENSZ BT-határozat következetes betartásának. A tavalyi NATO-csapások után e határozat vonta az ENSZ átmeneti
igazgatása alá - de elvileg meghagyta Jugoszlávia keretei között - a szerbiai Koszovó tartományt. Zizics a koszovói rendezés "egyetlen érvényes alapjának" nevezte a biztonsági tanácsi határozatot.

(MTI)

Korábban:

(2000.11.02.)