Teljesen kiegyenlítetté vált a választási küzdelem Bush és Al Gore között<br/>

A hét végén nyilvánosságra hozott közvéleménykutatási adatok szerint George W. Bush texasi kormányzó 209, ellenfele, Al Gore jelenlegi alelnök pedig 196 elektori szavazatra számíthat biztosan a november 7-i amerikai elnökválasztáson. 133 elektori szavazatnál azonban nem tudtak egyik fél javára sem mérhető előnyt kimutatni a közvéleménykutatások. A bizonytalan szavazatok száma néhány nap alatt több mint harminccal nőtt.

Az Egyesült Államokban kedden, november 7-én tartják az elnökválasztást. A választási rendszer sajátosságai folytán nem az országos összesítésű szavazatarány dönti el, hogy ki lesz az elnök, hanem az, hogy melyik jelölt szerzi meg az elektorok szavazatainak többségét.

A különböző felmérő intézetek 2-4 százalékpontos Bush-előnyt mutattak országos átlagban. Ami azonban az egyes államok lebontott adataiból valószínűsíthető elektori megoszlást illeti, kiderül: míg Bush 209, Gore pedig 196 elektori voksra számíthat több-kevesebb bizonyossággal, addig 133 elektori szavazat sorsát nem lehet statisztikai hibahatáron túlmenő valószínűséggel megjósolni.

E "nagyjából döntetlenre álló" államok által megtestesített elektori szavazattömeg a korábbi napokban még száz körül mozgott, illetve csak kevéssel haladta azt meg - vagyis a kép, ahelyett, hogy tisztulna, egyre áttekinthetetlenebb.

Van egy "szorosabban vett döntetlenkategória is": egyes számítások szerint "csupán" 92 elektori voks az, amelynek sorsát a gyakorlatilag teljes holtverseny miatt semmiképpen sem lehet előre megmondani.

Ez is jóval több azonban, mint amennyi a mérleg nyelvének végső elbillentéséhez szükséges, hiszen azt a jelöltet fogják elnökké választani, aki legkevesebb 270 elektori voksot elnyer. Hat állam - Florida, Pennsylvania, Missouri, Washington, Wisconsin és Tennessee - adja ezt az említett 92 elektort.

Kedden nem csupán elnököt, hanem új szövetségi képviselőházat is választanak az amerikaiak, valamint szavaznak a szenátori helyek egyharmadáról.

Minden állam a népességének nagyságával arányban álló számú elektorral rendelkezik, és az a jelölt, aki bármilyen arányú többséget kap a szavazáson valamely államban, megkapja az állam összes elektori helyét. (Részleges kivétel ez alól csupán Nebraska és Maine: e két állam egyébként is nagyon kis létszámú elektori testületéből néhány elektori hely sorsa nem az államon belüli, hanem a kongresszusi választókörzeten belüli szavazatarány alapján dől el. Ennek az összképet módosító hatása elenyésző.)

Eddig mindkét házban republikánus többség volt. Az előrejelzések azt valószínűsítik, hogy ez a többség a választások nyomán csökkenni fog, de nem enyészik el.

A legnagyobb érdeklődéssel várt kongresszusi választási párharc New Yorkban folyik: Hillary Clinton, a távozó elnök felesége küzd a Demokrata Párt színeiben a republikánus Rick Lazióval a demokrata Patrick Moynihan visszavonulása nyomán megürülő szenátusi helyért. A legutóbbi adatok szerint Hillary Clinton valamivel jobban áll, mint vetélytársa.

(MTI)

Ajánló:

angolul