November 7-én az Egyesült Államok polgárai megválasztják hazájuk következő elnökét. A világ legbefolyásosabb tisztségviselője 2001. január végétől minden bizonnyal vagy George W. Bush, a republikánusok jelöltje, vagy pedig a demokrata aspiráns, Al Gore lesz. Az [*****] összeállítása bemutatja a jelölteket, programjaikat és a kampány eddigi menetét.

Legfrissebb hírek
Itt találja meg az amerikai választásokkal kapcsolatos legfrissebb híreket.

***

A karizmatikus Clinton
Mindkét jelölt politikus családból származik, mindketten pártjuk centrista, középre húzó csoportjának képviselői. Egyikük sem olyan karizmatikus egyéniség, mint az elnöki tisztséget az elmúlt nyolc évben viselő Bill Clinton volt, és egyikük sem ígér semmilyen komoly fordulatot az USA működésében. Mindkettejük mögött a hatalomban jártas, kipróbált politikus és szakértő csapat áll, nagy meglepetésre ezért sem lehet számítani akármelyikük győzelme esetén sem.

Az amerikai gazdaság az utóbbi tíz évben nagyon megerősödött, az életszínvonal folyamatosan növekszik, nemzetközi befolyása a világ összes pontján meghatározó, hadserege legyőzhetetlennek tűnik. Ebben az ideális helyzetben a jelöltek leginkább azon vitatkoznak, hogy mire kellene költeni az államkasszába beáramló plusz pénzeket.

A naponta többször készített közvélemény-kutatások Bush kis előnyét jelzik, ugyanakkor elég magas a bizonytalanok és a szavazni nem akarók aránya. Bush és Gore hatalmas kampányt folytat, minden eddigi elnökválasztásnál több pénzt fektettek eddig a pártok reklámba. Sok kérdésben hasonló, középutas programjuk helyett inkább nagy gonddal építgetett személyiségük hatása befolyásolhatja az ingadozó szavazókat. E téren Bush a kívülről jövő, egyszerű kisember, Gore pedig a tapasztalt és okos hivatalnok benyomását kelti inkább az emberekben. Eltérően az európai hagyománytól, ideológiai érveléssel egyikük sem próbálkozott túl sokat. Szintén eltér az óvilági trendtől, hogy Amerikában nem szégyen, hanem természetes, hogy a sajtó és a legtöbb híresség egyértelműen kiáll valamelyik jelölt mellett.

Kis ügyekben nagy ellentétek - a legfontosabb vitatémák

Bár az ideológiai harcot kerülni kívánja mindkét jelölt, és a fő irányvonalakban is tulajdonképpen egyetértenek, bizonyos kérdésekben egészen eltér az álláspontjuk. Mindkét jelöltre jellemző, hogy kínos ügyekben ódzkodnak a radikális állásfoglalásoktól, és inkább megkerülik a témát, máskor pedig többet ígérnek, mint amennyit saját pártjuk reálisnak tartana. Az alábbi felsorolásból rámutatunk a legfontosabb vitatémákra, amelyek felmerültek a kampány során.


Gore a világ vezetőjének készült


Fotó: Reuters
Al Gore, a demokraták jelöltje
Al Gore anyukája így befolyásolta fia hangszertanulását: "A világ jövendő vezetői nem hegedülnek!" Az 1948-ban született Al Gore politikus családba született, apja évekig kongresszusi képviselő, majd szenátor volt. Fiatalkorában a család vendégeként üdvözölhette Kennedy elnököt, és tudatosan készült maga is a politikai pályára.

George Bush, a megjavult elnökfi

Ha politikuscsalád a Gore, akkor politikusdinasztia a Bush. A mostani elnökjelölt nagyapja Connecticut szenátora volt, apja CIA-főnök, ENSZ-nagykövet és az USA elnöke (1988-1992), öccse pedig Florida kormányzója. George Walker Bush ugyan későn kapcsolódott be a politikába, de az utolsó két kormányzóválasztást Texasban már megnyerte.

Kampánysztori

A nagy októberi szocialista forradalom 83. évfordulóján nemcsak az USA 43. elnökét, de az amerikai képviselőház (kongresszus) összes és a felsőház (szenátus) 34 tagját is meg kell választaniuk az amerikaiaknak, sőt néhány államban kormányzót is választanak kedden. A választási procedúra február óta tart. A pénzszerzési és a komoly vitáktól a tréfás show-elemekig minden média adta lehetőséget felhasználó szavazatszerzési hadjárat majd egyéves tobzódása ér mindjárt véget.


A demokraták és a republikánusok történelmi háttere


Fotó: Reuters
George Bush, a republikánus jelölt
Több mint száz éve a republikánus vagy a demokrata párt delegálja az Egyesült Államok elnökeit. Az elnökválasztási rendszer a 18. század vége óta szinte változatlan, de a két meghatározó párt többször is átalakult. A polgárok nem közvetlenül választják meg az elnököt, hanem az úgynevezett elektorok mondják ki a végső döntést. Őket az egyes államok delegálják, és a szokásjog alapján a népszavazáson elért eredmény alapján döntenek.

Még két jelölt

A két nagy párt jelöltjén kívül még ketten számíthatnak egy százaléknál magasabb eredményre a választásokon. Mindketten radikális politikusok, akiknek tényleges esélyük nincs az elnökségre, viszont értékes szavazatokat vehetnek el Bushtól és Gore-tól, így akár a rájuk adott voksok dönthetik el a szavazást.


Magyari Péter

Ajánló:

angolul