Mesut Yilmaz török miniszterelnök-helyettes a Yeni Binyil című török lapnak nyilatkozva elmondta: a kormány gondolkodik azon, hogy szélesebb körű kulturális jogokat nyújt az országban élő kurdoknak.
Az Európai Unió szerdán szándékozik bejelenteni, hogy milyen reformokat vár el Törökországtól, mielőtt megkezdené vele a tagfelvételi tárgyalásokat. Az EU és Törökország viszonyában éppen a törökországi kurdok helyzete a legkényesebb kérdés. Az EU megkívánja Ankarától, hogy tegye lehetővé az ország területén a kurd nyelvű iskolai oktatást és egy kurd nyelvű televízió működését. Mindkettő tilos jelenleg Törökországban.
Ankara hivatalosan elismeri kisebbségként az országban élő örmény, görög és zsidó közösséget, de a kurdokat nem, őket "kurd eredetű törökökként" kezeli. A török állam képviselői mostanáig azt hangoztatták, hogy veszélyeztetné az állam egységét, ha elismernék kisebbségként a 12 milliós kurd közösséget, mert úgy tűnne, mintha engedményt tennének az ország kurdok lakta délkeleti részén fegyverrel harcoló "szakadár lázadóknak".
(MTI)