A horvát parlament csütörtökön éjszaka nagy többséggel elfogadta az ország alaptörvényének módosítását, amely ellen csak a néhai Franjo Tudjman alapította és január óta ellenzékbe kényszerített Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) 35 képviselője szavazott. A módosított alaptörvénnyel csökkentették az államfői jogkört, és növelték a parlament, illetve a kormány szerepét az ország irányításában.

Az új paragrafusok szerint a köztársasági elnök már csak akkor oszlathatja fel a parlamentet, ha a kormány megbukna a saját kérésére elrendelt bizalmi szavazáson, illetve ha a törvényhozás 120 napig nem fogadná el a kabinet által beterjesztett költségvetési javaslatot. A parlament Horvát Állami Szábor elnevezése Horvát Száborra változott.

Megszüntették a köztársasági elnöknek azt a jogát, hogy saját belátása szerint nevezze ki, illetve váltsa le a miniszterelnököt, annak helyetteseit, valamint a kormány tagjait. Az új alkotmány szerint a köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnokaként csak a parlament jóváhagyásával küldheti a határon túlra a hadsereg egységeit. Az államfő ezentúl a kormányfő ellenjegyzése nélkül nem dönthet horvát diplomáciai képviseletek nyitásáról vagy bezárásáról, diplomaták kinevezéséről, illetve leváltásáról. Megszüntették az államfő teljes immunitásának rendszerét, ezentúl vizsgálatot lehet indítani horvát államfő ellen is, ha ahhoz az alkotmánybíróság beleegyezését adja. Őrizetbe is lehet venne ezentúl horvát államfőt, ha 5 évnél hosszabb szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmény elkövetésekor érik tetten. Megszüntették az államfőnek azt a jogát, hogy a kétkamarás parlament megyék házában 5 képviselő kinevezésének joga őt illeti meg, és kizárták annak lehetőségét, hogy az államfői mandátum lejárta után az elnök parlamenti képviselő lehessen.

A szábor elfogadta a nemzeti kisebbségek pozitív megkülönböztetésének elvét, amelynek alapján az általános választójog érvényesítésekor külön választójogot is biztosíthatnak e választópolgároknak. Ez azt jelenti, hogy a horvátországi kisebbségek tagjai egy választáson kétszer is szavazhatnak: egyszer nemzetiségi parlamenti képviselőjüket választhatják meg, egyszer pedig részt vehetnek a nem nemzetiségi képviselők megválasztásában.

A hatpárti kormány élén álló Ivica Racan szociáldemokrata miniszterelnök szerint ezzel a változtatással Horvátország megindulhat a parlamenti demokrácia kiépítésének az útján. Ezentúl a kormány már nem az államfőnek, hanem a parlamentnek tartozik felelősséggel. A kormányfő bejelentette, hogy a kabinettel együtt lemondott volna, ha a törvényhozás nem fogadta volna el az alkotmány módosításait.

(MTI)