Az EBESZ szerint a horvát kormány nem segíti a visszatelepülni vágyó szerbeket<br/>

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerint a zágrábi kormánynak fokoznia kellene azon erőfeszítéseit, amelyek a menekültek visszatelepítésének ösztönzését célozzák. Horvátország korábbi 600 ezres szerb lakosságából mára csak 200 ezer maradt, pedig a kormány várja a háború miatt elmenekültek visszatelepülését.

A nemzetközi szervezet szerint a szociáldemokrata Ivica Racan vezette, balközép hatpárti koalíciós kormány helyes politikát folytat, és eredményeket könyvelhet el, bizonyos területeken azonban csak mérsékelt az előrelépés. Az EBESZ szerint horvát részről mindenekelőtt a menekültkérdést, illetve az ahhoz kapcsolódó tulajdonjogi problémákat kell rendezni, folytatni kell a háborús bűnösök következetes felelősségre vonását, valamint a jogszabályok reformját.

Az EBESZ horvátországi képviselete sorrendben már a hetedik értékelését hozta nyilvánosságra a csütörtöki zágrábi napilapokban Horvátország nemzetközi kötelezettségvállalásainak a teljesítéséről. (A legutóbbi jelentést júliusban tették közzé.)

A nemzetközi szervezet úgy véli, hogy a szerb menekültek horvátországi visszatelepítését elsősorban a tulajdon-visszaadással kapcsolatos jogszabályok hiányosságai okozzák, amit csak tovább bonyolít a romos, illetve megsemmisített, valamint az idegen tulajdonba adott házak problémaköre. Az EBESZ kiemelte, hogy - különösen az utóbb 4 hónapban - a helyi hatóságok passzivitása és elutasító magatartása figyelhető meg a kormánypolitika érvényre juttatásával kapcsolatban. A nemzetközi szervezet horvátországi képviselete elismerte, hogy pénzhiány is nehezíti a menekültek visszatelepítését, de a legnagyobb nyugtalanságot a szerb házak illegális eltulajdonítása okozza, ezért Zágrábnak megkülönböztetett figyelmet kell fordítania a tulajdonjogi kérdések rendezését szolgáló jogszabályok reformjára.

Az EBESZ képviselete szerint a horvát kormány a nemzetközi közösséggel együttműködve sikereket érhet el mindazokon a területeken, amelyekkel kapcsolatban nemzetközi kötelezettségeket vállalt, és ezek eredményeként példává válhat a térségben.

A közelmúltban a szerb kormány határon túli szerbekkel foglalkozó minisztere is bírálta Zágrábot a szerb menekültek visszatelepítésének lassúsága miatt. Vojiszlav Vukcsevics vukovári látogatásán azt hangoztatta, hogy Jugoszláviában még mindig mintegy 300 ezerre tehető a Horvátországból elmenekült szerbek száma, és Zágráb nem tesz meg mindent visszatelepítésük érdekében.

A háború előtt közel 600 ezren vallották magukat szerb nemzetiségűnek Horvátországban. A néhai Franjo Tudjman elnöksége alatt Zágráb kevesebb, mint 200 ezer horvátországi szerb elmenekülését ismerte el, miközben a szerbség vezetői mintegy 200 ezres szerb kisebbség fennmaradásáról adtak hírt. Tudjman néhány évvel ezelőtt nyíltan ki is jelentette, hogy Horvátország nem enged vissza a területére minden elmenekült szerbet, mert az csak újabb háborúhoz vezetne. A januári parlamenti választásokon győztes koalíció azonban már nyilatkozatokban rögzítette: minden menekültnek joga van visszatérni a háború előtti otthonába.

(MTI)

Ajánló:

(angolul)

Korábban:

(2000.11.15.)