A Neue Kronen Zeitung szerint a Kitzsteinhornra vezető gleccservasút szombati tragédiájának helyszínén még egy testet találtak, s úgy vélik, hogy a kiégett szerelvény alatt három további áldozat van. A halottak száma a hivatalos adatokkal ellentétben így elérheti a 159 személyt. Eközben megszületett a döntés: ezen a vasúton utasokat többet nem szállítanak.

Hivatalos közlés szerint még szerdán mind a 155 áldozat földi maradványait elszállították a helyszínről a salzburgi törvényszéki orvostudományi intézetbe. A rendkívül nehéz körülmények között zajló kiemelési munkálatok azonban tovább folynak: amint a bűnügyi technikusok befejezik munkájukat az alagútban, elviszik onnan a törmelékeket is, és még jó néhány hónapig konténerben őrzik az esetleges további kutatások céljára.

Szerdán döntés született arról, hogy ezen a vasúton utasokat többet nem szállítanak, de még az sem kizárt, hogy teljesen leállítják. Közben a hasonló ausztriai alpesi földalattik biztonsági vizsgálata tovább folyik.

Az osztrák lapok csütörtökön főleg a gleccservasút biztonsági hiányosságait boncolgatták. A Neue Kronen Zeitung azt írta, hogy a szerelvény hidraulikájában bioolajat alkalmaztak - mivel az alagút vízvédelmi területen van - s a bioolaj az ásványi olajnál jóval alacsonyabb hőfokon gyullad. Az olaj lebomlik, csomóssá válik, a súrlódási hő megnő, a kenőhatás megszűnik, a forgó alkatrészek felhevülnek. Hiányosságként róják fel a lapok, hogy nincsenek kijáratok, az alagúttól elzárható helyiségek, és nincs párhuzamos alagút sem.

Az aknának, amelyben a vasút haladt, mindössze 3,6 méter az átmérője, ezért a szerelvény padlója alatt a mindössze 59 centiméter magas térben kellett összezsúfolni a műszaki berendezéseket. Az alagútban nincs permetező berendezés, amely a tüzet az elején még el is olthatta volna, és csökkenthette volna a füstöt. Az alagútnak nincs automatikusan záródó kapuja, amely megakadályozhatta volna a kéményhatást. A szerelvény alváza a vasút építése, 1974 óta volt üzemben, néhány éve, a felújításkor csak a kocsiszekrényeket cserélték le. Az üzemet nem állították le, noha több tanú állítja, hogy már az előző menetekben is meg-megálltak a szerelvények. Az ajtókat nem lehetett belülről kinyitni, noha a vasúton és a földalattikon ez a lehetőség biztosítva van. Az ablakok az apró szilánkokra törő biztonsági üveg helyett a szinte törhetetlen plexiből készültek. A szerelvényen nem volt tűzjelző, és csak a vezetőfülkékben volt kézi tűzoltó berendezés. A személyzetet nem részesítették tűzbiztonsági kiképzésben, és a szerelvényt nem lehetett leakasztani a vontatókötélről. Ha ez lehetséges lett volna, egy megfelelően képzett vonatvezető a kocsit a kötélről leakasztva az automatikus fékek segítségével hátrafelé kicsúsztathatta volna a szerelvényt az alagútból, s bizonyára sok ember megmenekült volna - írták az osztrák lapok csütörtökön.

(MTI)

Korábban:

(2000.11.15.)