Nem lehet megismételni a szavazást Palm Beach megyében<br/>

Elutasította a floridai legfelsőbb bíróság azokat a kereseteket, amelyek a floridai Palm Beach megyében a szavazás megismétlésére illetve a szavazatok kézi újraszámlálására vonatkoztak. A bíróság szombaton újabb meghallgatásokkal folytatja az ügy tárgyalását. Fordulatot jelenthet a demokraták és a republikánusok közötti jogi huzavonában, hogy már két megyében jelentkezett a bíróságon olyan lakos, aki azt állítja, hogy republikánus pártfunkcionáriusok a választás előkészületei során "manipuláltak" olyan kérelmeket, amelyek "távollevők szavazólapjának" a kipostázására irányultak.

Gore-ék jogi akcióinak fő iránya azt célozza, hogy számolják újra - illetve, saját szavaik szerint: számolják meg - Miami-Dade és Palm Beach megye szerintük vitatható szavazólapjait. E szavazólapokon a szavazatszámláló gép nem érzékelt érvényes voksot, kézi újraszámlálásuk pedig elmaradt, és Gore-ék ennek alapján fogalmaznak úgy, hogy e szavazatokat "még nem számolta össze senki".

Miami-Dade ugyanis letett a korábban tervezett kézi újraszámlálásról, Palm Beachben pedig nem értek a munka végére a floridai legfelsőbb bíróság által előírt határidőre, ezért a Palm Beach-i kézi számlálási adatokat nem lehetett figyelembe venni az összegzésnél.

A demokrata elnökjelölt jogászainak a kérésére ezeket a szavazólapokat az állam fővárosába, Tallahassee-be szállították, hogy a demokraták kifogásainak ügyében eljáró bíró megszemlélhesse azokat. A republikánusok azonban elérték, hogy az összevetés végett a két megyéből ne csak a vitatott, hanem az összes szavazólapot vigyék Tallahassee-be, így most az ottani bírósági raktárban több mint egy millió szavazólapot őriznek.

A demokraták kérték a floridai legfelsőbb bíróságot, hogy utasítsa a tallahassee-i bírót az újraszámlálás azonnali elrendelésére. E kérésüket a floridai legfelsőbb bíróság pénteken elvetette. Így a bíró szombaton meghallgatásokkal folytatja az ügy tárgyalását. A republikánusok ugyanis olyan tanúkat akarnak felsorakoztatni, akik reményeik szerint megingatják azt a demokrata állítást, miszerint az átszámolás előtt semmi tisztázandó probléma nem merül fel, "a szavazólapok önmagukért beszélnek". A republikánusok szerint ha előbb nem tisztázzák, hogy a gép által érvénytelennek minősített szavazólapok kézi átvizsgálása során mi az érvényes szavazattá történő átminősítés világos szempontrendszere, akkor az egész folyamat elfogadhatatlan és szubjektív lesz, valamint káoszba fullad.

Újabb jogviták is fel-felütik a fejüket Florida-szerte. Már két megyében jelentkezett a bíróságon olyan lakos, aki azt állítja, hogy republikánus pártfunkcionáriusok a választás előkészületi szakaszában "manipuláltak" olyan kérelmeket, amelyek "távollevők szavazólapjának" a kipostázására irányultak. (Ilyen szavazólapot olyanok kértek, akik előre tudták, hogy a szavazás idején távol lesznek lakóhelyüktől.)

A vádak szerint az esetenként hiányosan kitöltött (például társadalombiztosítási számot nem tartalmazó) kérelmeken - a bejegyzett republikánus kérelmezők esetében - republikánus funkcionáriusok pótolták a hiányosságokat. A megvádoltak azzal védekeznek, hogy ez nem volt jogellenes.

A demokraták szerint Miami-Dade-nek, mivel egyszer korábban már elhatározta, hogy szükség van a kézi számlálásra, ettől nem lett volna joga visszalépni. Gore jogászai azt állítják, hogy a megyei választási bizottságot megfélemlítették. Szombaton azt kérték a bírótól, hogy haladéktalanul vizsgálják át azt az összesen 14 ezer Miami-Dade-i, illetve Palm Beach-i szavazólapot, amelyeket a szavazatszámláló gép nem érzékelt érvényes szavazatként (Miami-Dade és Palm Beach megye erősen demokrata többségű). Reményeik szerint a kézi átvizsgálás során megállapítható lenne, hogy sok ilyen szavazólap leadója valójában érvényesen kívánt szavazni, csak a lyukkártya-szavazólap átlyukasztása nem sikerült tökéletesen.

Bush ügyvédei azonban arra összpontosítanak, hogy bebizonyítsák: mivel Floridában nincs egységes előírás arra, milyen kritériumrendszer alapján állapítható meg a szavazólap fizikai szemrevételezése során a szavazó eredeti szándéka, teljességgel megbízhatatlan és szubjektív eljárás lenne, ha át nem lyukasztott, csupán benyomódás nyomait mutató szavazólapok érvényessé történő átminősítése révén döntenék el az amerikai elnökválasztást.

Mindezek a fenti jogviták Floridában zajlanak, és a hitelesített eredmény megtámadását jelentik. Jellegében ettől eltér az az eljárás, amelyet a republikánusok kérésére indított az amerikai legfelsőbb bíróság, azt megállapítandó, hogy a floridai legfelsőbb bíróság nem sértett-e alkotmányt, amikor előírta az eredeti szavazatösszegzési határidő utáni kézi szavazatszámlálás eredményeinek figyelembe vételét, és ebből a célból meghosszabbította az eredeti határidőt. (Az eredeti, de nem hitelesített összegzés szerint szintén Bush győzött, 930 szavazatkülönbséggel.) A washingtoni legfelsőbb bíróság pénteken hallgatta meg szóban a feleket, és vélhetőleg hamarosan állást foglal.

A november 7-i elnökválasztás végleges eredményhirdetésének elhúzódása ellenére folynak az elnöki hivatal átadásának az előkészületei - csak azt nem tudni még biztosan, hogy melyik jelölt költözhet majd be a Fehér Házba. Az "átadási menetrend" első teendőit mindenesetre ki lehet pipálni: pénteken John Podesta, a Fehér Ház jelenlegi személyzeti főnöke január 20-i hatállyal hivatalosan, levélben felmondott önmagának, és a felmondást el is fogadta.

Az amerikai elnökválasztás végkimenetelének bizonytalanságai mellett az ugyancsak november 7-én megtartott szenátusi és képviselőházi választások eredményének megállapítása sem ment gyorsan, de péntekre végül kiderült: az új összetételű szenátusban teljes patthelyzet áll elő - hacsak Al Gore nem nyeri meg az elnökválasztást, mert akkor paradox módon a republikánusok kerülhetnek többségbe. A szenátusban eddig 54-46 arányú többségben voltak a republikánusok. Most a testület egyharmadát választották újra, és a demokraták pontosan annyival növelték helyeik számát, hogy az új arány 50-50 lesz. Legtovább a megüresedő Washington állambeli szenátusi hely kérdése volt nyitott. Itt végül - újraszámlálás után - a demokrata Maria Cantwell legyőzte a republikánus Slade Gortont.

A szenátusban szavazategyenlőség esetén az alelnök szavazata dönt. Ha tehát a republikánus George Bush lesz az elnök, akkor alelnökének, Dick Cheney-nek rendszeresen a szenátusban kell majd ülnie, hogy kiélezett ügyekben leadhassa a döntő szavazatot. Ha azonban Gore demokrata jelölt kerül a Fehér Házba, akkor alelnöke, Joseph Lieberman kénytelen lesz feladni connecticuti szenátori székét. Ilyen esetekben azonban az állam kormányzója jelöli ki az új szenátort. Connecticut kormányzója pedig republikánus, tehát bizonyára republikánus szenátort ültetne Lieberman helyére. Ebben az esetben a republikánusok 51-49 arányú többséghez jutnának, és ilyen szavazati arány esetén az alelnöki voksnak nincs a vitát eldöntő jelentősége.

A szenátusban tehát - így is, úgy is - a lehető legcsekélyebb mértékű republikánus előny érvényesül ezentúl. A képviselőházban eddig 222 republikánus, 209 demokrata és 2 független képviselő volt, 2 hely pedig betöltetlen maradt. Az arányok a képviselőház teljes megújítása nyomán némiképp változnak, de a republikánusok megőrizték szerény többségüket. Egyelőre 220 republikánus, 211 demokrata és 2 független képviselő mondhatja biztosnak a helyét, 2 további hely sorsa pedig eldöntetlen.

(MTI)

Ajánló:

Az [*****] összefoglalója

Korábban:

( 2000. december 1.)