A mexikói kormány törvénybe foglalná az őslakos indiánok önkormányzati jogait <br/>

Az új mexikói kormány benyújtotta a kongresszusban az indián közösségek önkormányzati jogaira vonatkozó törvénytervezetet, teljesítve a délvidéki Chiapas állam őserdejében táborozó gerillák egyik fő követelését, és egyengetve a konfliktus békés rendezésének útját.

Az új chiapasi békebiztos kedden közölte a sajtó képviselőivel, hogy Vicente Fox elnök kormánya azt a kezdeményezést terjesztette a szenátus elé, amelyet a Kiengesztelődési és Békebizottság (Cocopa) dolgozott ki négy évvel ezelőtt. Ezt a parlamenti bizottságot az előző elnök, Ernesto Zedillo kormánya hozta létre, hogy jogi formába öntse azokat a megállapodásokat, amelyeket 1996 februárjában írt alá a Zapatista Népi Felszabadítási Hadsereggel (EZLN).

Zedillo azonban íróasztalfiókba tette a San Andrés-i megállapodásokat, mert attól tartott, hogy az őslakosok autonómiája Mexikó egységét fenyegetheti. Mivel teltek a hónapok, de a kormány semmit sem tett a megállapodások végrehajtása érdekében, az EZLN felállt a tárgyalóasztaltól. A békefolyamat kátyúba jutott, a fegyveres viszály pedig parázslott a Zedillo-kormány idején.

A végre benyújtott tervezet módot ad az 56 mexikói őslakos népcsoportnak, hogy "politikai képviselethez, anyagi forrásokhoz, jogi oltalomhoz, művelődési lehetőséghez és a hagyományaival összhangban álló jogokhoz juthasson" - mondta Álvarez, aki részt vett a San Andrés-i megállapodások kidolgozásában. "Az őslakos népesség önrendelkezésére és autonómiájára irányuló javaslat nem fogja sérteni a nemzeti szuverenitást, és a nemzeti egység elve alapján készült" - hangsúlyozta.

A tervezetről azonban hosszú és bonyodalmas vita várható a megosztott törvényhozásban, ahol a kormánynak nincs többsége, és a három fő párt közötti erőviszonyok kiegyensúlyozottak. A tervezetet a 71 esztendei hegemónia után ellenzékbe került Intézményes Forradalmi Párt (PRI) szenátorai egy részének is meg kell szavaznia ahhoz, hogy törvényerőre emelkedhessen - jegyezte meg a Reuters.

Az EZLN irányítója, a marxista értelmiségiből "indián" gerillavezérré lett Marcos alparancsnok múlt szombaton kifejezte készségét a kormánnyal való párbeszéd felújítására, de ehhez - az indiántörvény elfogadásán túl - még két feltételt szabott: a hadseregnek a konfliktusövezetből való kivonását és a börtönben lévő EZLN-hívek közkegyelemben való részesítését. Marcos szemére vetette ugyan Foxnak, hogy neoliberális ideológiát vall, és menedzserstílusban politizál, de úgy vélte, hogy a PRI választási veresége lehetőséget ad a békére. Az alparancsnok bejelentette: februárban Mexikóvárosba utazik, hogy a kongresszusban lobbizzon a Cocopa tervezetének elfogadásáért.

(MTI)