Feszült légkörben kezdödött a tárgyalás az EU reform-tervezetéről<br/>

Feszült légkörben kezdődött szombaton, az EU nizzai csúcstalálkozójának harmadik napján az állam- és kormányfők sorsdöntő vitája az intézményi reformokkal kapcsolatban Franciaország által előterjesztett tervezetről.

Noha az unió soros elnöksége a tagországok szempontjait összegző és kiegyensúlyozó kompromisszumos tervezetnek szánta javaslatát, a delegációkhoz közel álló források szerint általános elégedetlenség fogadta a csomagot, amelyet egyetlen tagország sem támogatott teljes mértékben. Bizottsági illetékesek azt is mondták ugyanakkor, hogy csak vitaalapként szolgáló vázlatról van szó, amely a tárgyalások során nagy valószínűséggel változni fog. "Sok munka van még hátra" - jegyezte meg néhány órával a délelőtti ülés kezdete után Jonathan Faull, a bizottság szóvivője.

Elsősorban a kisebb tagországok fogadták nemtetszéssel a francia tervezetet, de általában is az volt a vélemény, hogy a "kompromisszumok" leginkább a francia érdekeket és szempontokat tükrözik. Ez a helyzet például a bizottság reformjára javasolt megoldás esetében, amely - a nagyobb tagországok óhajának megfelelően - a létszám majdani befagyasztását helyezi kilátásba. De francia törekvés az is, hogy a tagországokra jutó szavazati súlyok átrendezésekor ne következzen be német-francia "szétkapcsolódás", vagyis maradjanak azonos szinten a nekik jutó súlyok.

Németország kezdettől fogva olyan újrasúlyozást akar, amely minél pontosabban tükrözné a népességi arányokat, márpedig a jelenlegi "súlycsoportok" fenntartásával - még ha magasabb szinten is - ez az elv nem érvényesülne maradéktalanul. Nagy-Britanniának az nem tetszik, hogy a tervezet szerint 2005-től mégis áttérnének a minősített többségi szavazásra az adózással kapcsolatos kérdésekben. Több kisebb tagország pedig nem hajlandó elfogadni olyan megoldást, amely nem biztosítana számukra folyamatosan képviseletet az Európai Bizottságban.

Közvetlenül a délelőtti ülés kezdete előtt Jacques Chirac francia államfő kétoldalú megbeszélést folytatott Gerhard Schröder német kancellárral. Közben a tagországok delegációinak képviselői egymás után keresték fel Romano Prodit, a bizottság elnökét, akit arra kértek, próbáljon közvetíteni egy kiegyensúlyozottabb javaslatcsomag összeállítása érdekében. A francia tervezet ugyanis a bizottság tetszését sem nyerte el. Az Európai Unió nizzai csúcsértekezletének harmadik napján kemény tárgyalások folytak az intézményi reformokról és szombaton délután már kiviláglott, hogy a legnehezebb kérdés a tagországok szavazati súlyának újraszabályozása.

Hubert Védrine francia külügyminiszter az elnökség nevében közölte, hogy a francia javaslati csomaghoz délelőtt érkezett ellenvetések, észrevételek fényében délután új, módosított csomagot terjesztenek az értekezlet elé.

Vele egyidejűleg Jaime Gama portugál külügyminiszter kifejtette a sajtó előtt, hogy az első elnökségi javaslat teljesen elfogadhatatlan országa számára. Gama azt is elárulta, hogy szombat délutánig a vita az újrasúlyozás ügyében még csak a 15 tagállam arányairól folyt, és a tagjelöltek leendő szavazati súlyát csak azután akarják végleges kialakítani, ha a tagállamok szavazati súlyát már minden érdekelt elfogadta. Gama szerint a kis államok nem fogadnak el méltánytalan vagy számukra megalázó szavazati súlyokat.

Védrine elmondta, hogy az előző esti kétoldalú megbeszélések hasznosak voltak, mert több tagállam jelezte, hogy miben hajlandó engedni eredeti álláspontjából és miért cserébe. Francia részről ilyen engedménynek tüntette fel, hogy megfontolják az igazságügyi kérdések és a külkereskedelmi szabályozás esetleg minősített többséggel való eldöntésének elfogadását. Mások engedményeiről nem szólt.

Védrine szerint egy javaslatcsomag sohasem lehet kielégítő egyformán mindenkinek, de az is természetes, hogy az alkudozás csak ilyen alapon kezdődhet. A minősített többséggel eldöntendő kérdések bővítésénél abból indultak ki, amit a legtöbb tagország elfogadhatónak tart. A szavazati arányok újrasúlyozásánál emlékeztetett arra, hogy nem a népességi arányok az egyedül irányadóak, hanem figyelembe kell venni az egyes államok más mutatókkal mérhető súlyát, jelentőségét is.

(MTI)

Ajánló:

(angolul)