Az ENSZ szerint az emberkereskedelem a szervezett bűnözés harmadik legjövedelmezőbb tevékenységei közé tartozik, ennél csak az illegális fegyver- és drogkereskedelem jövedelmezőbb. A rabszolgaság e formája ellen küzdve az ENSZ maffiaellenes bizottsága nemzetközi értekezletet tart a héten Palermóban.



Az ENSZ a legújabb felmérésekre hivatkozva azt állítja, hogy Brazília Dél-Amerika legnagyobb női rabszolgakereskedő országa. A brazil kormánynak állítólag nincsenek hivatalos adatai erről, azonban az ENSZ és a helsinki Emberi Jogok Nemzetközi Szövetsége azt állítja, hogy 75 ezer brazíliai nőt dolgoztatnak prostituáltként az Európai Unió határain belül.

A munkára kényszerített brazil nők többsége Gioás, Rio de Janeiro és Sao Paulo államokba valók és sokuk csak a jobb élet reményében hagyták el országukat. Így tett Simone Borges Felipe is, aki 25 évesen döntött úgy, hogy Spanyolországba, Bilbaoba utazik szerencsét próbálni.

Simone apja Joao José Felipe a Goias állambeli Goianiaban él. Elbeszélése szerint lánya azért választotta a spanyolországi munkát, mert azzal kecsegtették, hogy 2000 dollárt fog keresni havonta, ez az összeg pedig hatalmas pénz volt a családnak. Az ajánlatban eredetileg csak annyi szerepelt a külföldi utazásról, hogy a munka során néha el kell hagyni az országot, azonban Simone Spanyolországba történő megérkezése után azonnal hazatelefonált szüleinek és elmesélte, hogy a valóság az ajánlathoz képest egészen máshogy fest.

''Úgy tartanak bennünket, mint a rabokat, 35 nő alszik ugyanabban a szobában. Egy klubban dolgozunk, és a munkáltatók elvették az összes iratunkat, így kénytelenek vagyunk egy szíjból készült aprócska bikinit viselni, amiben persze fázunk. Emellett prostituáltakká kell vállalnunk, ha enni is szeretnénk'' - hallotta a telefonból lánya panaszáradatát Felipe úr.

Közel három hónappal Simone első telefonbeszélgetése után a lány bejelentette szüleinek, hogy haza utazik. Indulása előtt nem sokkal azonban a szülőket ugyancsak telefonon értesítették arról, hogy lányuk tüdőbajban elhunyt. A lány apja az Interpol és a Brazil Szövetségi Rendőrség segítségét kérte a holttest hazaszállításának megszervezésében. A boncolás után kiderült, hogy Simone nem tbc-ben hunyt el. Az apa szerint lányának azért kellett meghalnia, hogy senkinek se tudja elmondani tapasztalatait. Simone bilbaoi munkáltatóját a rendőrség előbb letartóztatta, majd óvadék fejében szabadlábra helyezte.

Az ENSZ maffiaellenes igazgatóságának eheti palermói konferenciájának témája az lesz, miként lehetne megakadályozni az emberkereskedelmet, hogy a Simone történetéhez hasonlók ne történhessenek meg.

Ajánló:

Az Amnesty International oldalán. (angolul)