Schröder az EU-bővítés után hét évig nem engedné az unió munkaerőpiacára az új tagországok lakóit<br

Gehard Schröder német kancellár azt akarja kezdeményezni, hogy az Európai Unióba belépő országok polgárainak hazájuk csatlakozása után hét évet kelljen várniuk ahhoz, hogy az EU munkaerőpiaca megnyíljon előttük. A politikus azonban elismerte, hogy országának hamarosan szüksége lesz a kelet-európai új tagországokból érkező munkavállalókra hazai munkaerőhiányának pótlására.

A német kancellár szerint a majdani új kelet-európai EU-tagországok polgárainak a csatlakozástól számítva még hét évig kellene várniuk, mielőtt szabadon munkát vállalhatnának Nyugat-Európában. Hétfői weideni beszédében Gerhard Schröder azt mondta: hét éves átmeneti időszakot fog javasolni az alacsony bérszínvonalú kelet-európai országoknak az uniós munkaerőpiaci hozzáféréshez, de egyes országokból öt évi felülvizsgálati időszak után, vagy esetleg még hamarabb érkezhetnének munkavállalók Nyugatra. Schröder azonban elismerte, hogy Németországnak hamarosan szüksége lesz a kelet-európai új tagországokból érkező munkavállalókra hazai munkaerőhiányának pótlására.

Ez volt az első eset, hogy Németország hivatalosan felfedte: milyen hosszúságú átmeneti időszakot tart szükségesnek a munkavállalás terén saját munkaerőpiaca védelmében.

Nemrégiben egy brit tanulmány mindazonáltal eltúlzottnak és megalapozatlannak nevezte azokat az aggodalmakat, amelyek szerint tömeges munkaerő-átvándorlás indul meg Kelet-Európából a térségbeli országok EU-felvétele után. A Királyi Külügyi Intézet december elején közzétett előrejelzése szerint Magyarországról, Lengyelországból, Csehországból és Szlovéniából - az első körbeli csatlakozásra legesélyesebb országokból - a bővítés utáni 15 évben összesen is kevesebb mint 2 milliónyi munkavállaló keresne állást a jelenlegi tagországokban. A tanulmány szerzője több forgatókönyv figyelembe vételével 1,16-1,96 millió közé teszi azok számát, akik a négy országból az előrejelzésben szereplő másfél évtized alatt szerencsét próbálnak majd Nyugat-Európában, s kétharmaduk legfeljebb három évig maradna. Az ilyen arányú migráció hatása a fogadó országok munkaerőpiacára elhanyagolható - áll a tanulmányban. A szerző szerint minden előzetes forgatókönyv azt mutatja, hogy a kelet-európai munkaerő bevándorlása nettó haszonhoz juttatja majd a fogadó országok gazdaságának egészét.

Spanyolország és Portugália felvétele után is hasonló átmeneti időszakot szabtak meg a két ibériai ország polgárainak a szabad uniós munkavállalás lehetővé tétele előtt - írta kommentárjában a Reuters.

(MTI)

Korábban:

(2000.12.15.)