Súlyos energiakorlátozásokra került sor a szombati választásra készülődő Szerbiában. Mindez különös jelentőséggel bírhat. Eldől ugyanis, lezárulhat-e a rendszerváltozás, kisöprik-e Szlobodan Milosevics embereit a köztársasági intézményekből is, átveheti-e az ellenőrzést a titkosrendőrség fölött a Szerbiai Demokratikus Ellenzék vagy minden marad a régiben. Józsa László, a VMSZ alelnöke a Népszavának elmondta: pártja abban reménykedik, hogy a DOS listájáról hét képviselőt delegálhat a szerb törvényhozásba.

Az előrejelzések a DOS nagy győzelmét jósolják a holnapi választásokon, s lényegében biztosra vehető, hogy a köztársaság következő elnökét Zoran Djindjicsnek hívják.

A Demokrata Párt elnökének várható kormányfővé kinevezése mutatja, micsoda hatalmas változáson ment át Jugoszlávia. (Igaz, inkább Szerbiáról kell beszélni, hiszen Koszovót a KFOR nemzetközi békefenntartói tartják ellenőrzésük alatt, Montenegró viszont már régóta külön utakon jár.) A hazaárulással vádolt Djindjics tavaly még - teljes joggal - attól tartott, hogy letartóztatják, s Milosevics valamelyik rettegett börtönébe vetik.

A kampány alatt azonban már gyakran úgy szónokolt az általában népes hallgatóság előtt,mint megválasztott miniszterelnök.

A DOS számára csak most kezdődik az igazán nehéz időszak. A 18 pártot tömörítő pártszövetség romokban heverő gazdaságot örökölt Milosevicséktől. Az újjáépítéshez azonban pénz kell, s a nyugati segélyek csak lassan csordogálnak. Többek között ez az oka annak, hogy a választási kampány során főként gazdasági kérdésekről esett szó. A már-már válságos gazdasági helyzetről sokat mond, hogy Szerbiában két nap óta szigorú energiakorlátozások vannak érvényben. A Duna és a Száva alacsony vízállása miatt a kosztolaci és az obrenovaci hőerőművek nem üzemelnek teljes kapacitással, mert nem működnek a szivattyúk. Gazdasági szakemberek szerint jelentősen drágul az alapvető élelmiszerek és energiahordozók ára. Tegnapelőtt pedig a jugoszláv posta szakszervezetének elnöke úgy vélekedett, hogy a telefonos díjszabás 250 százalékkal kerül majd többe - talán már az év vége előtt.

A megszorító intézkedések mellett Zoran Djindjics bizonyos könnyítéseket is tervez. Mint mondta, támogatja az adók és járulékok húszszázalékos csökkentését s azt, hogy a keresetek a jövő év közepére elérjék a 120-160 márkás értéket. Célja, a szerb export fellendítése. Átfogó privatizációra készül, ám ezt törvényes keretek között bonyolítják le.

Nagy kérdés, miként alakul a Szerbiai Demokratikus Ellenzék jövője. Bár a pártszövetség vezető politikusai egytől egyig azt állítják, hogy a DOS a köztársasági választások után is egyben marad, előbb-utóbb minden bizonnyal felszínre kerülnek a koalíció vezető személyiségei közötti feszültségek. Elsősorban a jugoszláv elnök, Vojiszlav Kostunica és Zoran Djindjics amúgy sem rózsás viszonyáról van szó. Félő, ha Djindjics Szerbia kormányfője lesz, féktelen rivalizálás kezdődik a két politikus között, melynek súlyos következményei lesznek. Az sem kizárt, hogy a miniszterelnök lassacskán nagyobb hatalomra tesz szert, mint a hazájában rendkívül népszerű Kostunica, hiszen várhatóan kiterjesztik a szerb parlament jogkörét, s ezzel párhuzamosan nő a kormányfő befolyása is. Nagy kérdés továbbá, mi lesz Miloseviccsel. A választási kampány vége felé a DOS szinte minden politikusa azt ígérte, amennyiben az ellenzék a szerbiai parlamentben is többséget szerez, Milosevicset bíróság elé állítják. Igaz, nem Hágában, hanem Belgrádban.

Mint látható, a mostani választásokon Szerbia jövője forog kockán. A Vajdasági Magyar Szövetség a DOS tagjaként vesz részt a választásokon. A párt kilenc jelöltjét indítja. A párt alelnöke, Józsa László lapunknak elmondta: reményeik szerint a VMSZ hét képviselője jut be a 250 fős szerb törvényhozásba. Hozzátette mivel Szerbia egy választási körzetnek számít, közös listán indítják a DOS jelöltjeit, így e lista alsó részén helyet kapó politikusoknak kisebb az esélyük arra, hogy bekerüljenek a törvényhozásba.

Józsa László hangsúlyozta, a mostani választások célja, hogy az egykori ellenzék feltegye a pontot az i-re, s véghezvigyék a demokratikus változásokat. Igaz, a szeptember végi jugoszláv szövetségi választások óta is jelentősen javult az ország nemzetközi megítélése, hiszen az államot több szervezetbe is felvették - így például az ENSZ-be, az EBESZ-be vagy a Nemzetközi Valutaalapba. Az alelnök hozzátette: országa számára a jelenlegi fő külpolitikai cél, hogy Jugoszláviát felvegyék az Európa Tanács tagjainak sorába. A diplomácia területén is jelentős előrelépésekre került sor az elmúlt néhány hónap alatt - fejtette ki Józsa László. Jugoszlávia ugyanis felvette a diplomáciai kapcsolatokat Szlovéniával, Bosznia-Hercegovinával s jelentősen javult a viszonya Horvátországgal.

Arra a felvetésre, miszerint a megszorító gazdasági intézkedések hatására nem várható-e a DOS népszerűségének hirtelen apadása, a VMSZ alelnöke a következőképpen reagált. Mint mondta, törvényszerű, hogy egy párt népszerűsége csökken kormányra jutása után. Ám szerinte ettől nem kell félni, hiszen a mélyreható gazdasági reformnak nincs alternatívája, csak ez jelentheti a kiutat a válságból. Milosevics katasztrofális gazdaságot hagyományozott az utódokra, az életszínvonal elfogadhatatlan szintre süllyedt, az ország külföldi segélyekre van utalva - fejtette ki Józsa László.

Ami a DOS kisebbségi politikáját illeti, Józsa László elmondta, az új vezetésnek lesz mit teljesítenie e téren, s párbeszédet kell kezdeményeznie a kisebbségekkel. Arra a kérdésre nem tudott választ adni, vállal-e szerepet a VMSZ az elkövetkezendő szerb kormányban. A VMSZ alelnöke hozzátette: a magyar kisebbség derűlátóbb ugyan a fordulat óta, ám e közösségre sosem volt jellemző a hurráoptimizmus. A vajdasági magyarság inkább "jövőbelátó" és "analitikus" közösség, s ebben igencsak hasonlít az anyaországiakra.

A VMSZ és a VMDP viszonyáról Józsa László kifejtette: e kapcsolat a fordulat óta sem javult. Mint mondta, Ágoston András pártja "teljesen peremre szorult", ám - mint mondta - "a magyar médiumokban így is több helyet kap, mint amennyit megérdemel".

(Népszava)

Korábban:

( 2000. december 14.)