A svédek 56 %-a szerint országa inkább veszített, mint nyert az EU tagsággal <br/>

A legújabb hangulatfelmérés szerint a svédek több mint fele úgy gondolja, hogy Svédország inkább veszített, mint nyert azzal, hogy az Európai Unió tagja lett. A svédek viszont támogatják az unió keleti bővítését.

Néhány nap múlva, történetében első ízben, Svédország veszi át az Európai Unió elnöki tisztét, ám az ország népe alapjában negatívan viszonyul az unióhoz mint intézményhez.

Egy friss felmérés szerint a közvélemény többsége (56 százalék) úgy tartja, hogy Svédország többet veszített az EU-tagsággal, mint amennyit nyert. Viszont egyértelműen pártolja a közösség keleti bővítését: a megkérdezettek 61 százaléka támogatja új tagok felvételét Európa keleti feléből, ami jóval meghaladja az uniós átlagot. Rejtélynek nevezte a svédek unióhoz fűződő viszonyát Jacques Delors, az Európai Bizottság volt elnöke, aki a Notre Europe intézettel együtt a megbízást adta a svédországi hangulatfelmérésére.

A svéd statisztikai hivatal 1992 óta szondázza a svédeknek az Európai Unióhoz fűződő viszonyát. A felmérés kezdete óta csak egyszer voltak többségben az unió hívei: a csatlakozásról tartott népszavazás alkalmával. Annak idején a svéd politikusok csak nagy erőfeszítések árán tudták meggyőzni a lakosságot a csatlakozás előnyéről. A statisztikai hivatal legutóbbi, novemberben végzett felmérése szerint a svédek 42,5 százaléka viszonyul negatívan az unióhoz, és csak 37,4 százaléka pozitívan - a fennmaradó hányad nem tudott véleményt formálni. Ez éles ellentétben áll a politikusok véleményével: a tagságot helyeslő pártok a mandátumok 83 százalékával rendelkeznek a parlamentben.

Uniós adatok szerint a tagállamok közül Svédország beállítottsága a legnegatívabb az EU iránt. A valutaunióról tartott szeptemberi dániai népszavazás nemleges kimenetele erősítette a svéd kételyeket az Európai Pénzügyi és Valutaunióval (EMU) szemben is. A svédek azonban nem minden téren utasítják el az EU-szintű együttműködést: pártolják például azt, hogy az unió fokozza a harcot a bűnözés vagy a szegénység ellen, a biztonság és a környezetvédelem mellett. Ezek a témák az EU-átlagnál is jobban érdeklik a skandináv ország lakóit.

Különösen kedvezően viszonyulnak a svédek az unió keleti bővítéséhez: a megkérdezettek 61 százaléka a lehető leghamarabb tárt karokkal fogadná a jelölt országokat, míg például Ausztriában csak 23 százalék biztosítana elsőbbséget az új tagok felvételének. Az unió egyetlen más tagországában sem élvez olyan nagy támogatottságot a bővítés, mint Svédországban.

Legalább ebben az egy pontban teljes az egyetértés a közvélemény és a politikusok között - mutat rá az APA osztrák hírügynökség. A svéd EU-elnökség programja ugyanis a legfontosabb feladatnak nevezi a keleti bővítést, amely "történelmi esély a béke, a szabadság, a demokrácia és a jólét megszilárdítására Európában".

(MTI)