Folytatódik a Balkán-szindróma körüli botrány <br/>

A brit védelmi minisztérium szerint a koszovói háború idején az amerikai légierő által bevetett gyengített uránlövedékek nem jelentenek veszélyt a térségben békefenntartó feladatokat ellátó brit katonák egészségére. Egy tekintélyres jugoszláv ökológus szerint a két évvel korábbi NATO kégitámadás után 30 %-kal emelkedett a rákos megbetegedések száma az országban. A francia védelmi miniszter nyíltságot kért az Egyesült Államoktól az uránlövedékek kérdésében.

A The Times című brit napilap csütörtökön idézte a brit védelmi tárca illetékesét, aki közölte: sem a Koszovóban, sem a korábban Boszniában szolgálatot teljesítő brit katonák körében nem észlelték az olasz békefenntartóknál fellépett úgynevezett Balkán-szindrómát, azaz az enyhén radioaktív lőszerrel való kapcsolatból eredő fehérvérűséget.

A mértékadó brit napilap emlékeztet arra, hogy a védelmi tárca tudatában van a gyengített urántartalmú lövedékek sugárzásából eredő egészségi kockázatoknak, mivel az 1991-es Öböl-háború nyomán több mint ötezer brit és amerikai veterán katonánál jelentkezett a hasonló, úgynevezett öböl-háborús szindróma, amelyet a katonák többsége az uránt tartalmazó páncéltörő lövedékek bevetésének a számlájára ír. Az Irak ellen folytatott háború 40 brit veteránja annak idején független, kanadai szakemberek segítségét kérte rejtélyes betegsége okainak feltárásához. Hari Sharma kanadai professzor megállapította, hogy a brit katonák valamennyien "uránmérgezésben" szenvednek, a brit védelmi tárca azonban nem fogadta el a kanadai szakember jelentését, mivel azt egyetlen tudományos szaklapban sem tették közzé hivatalosan.

Miután a védelmi minisztérium többszöri megkeresésére sem juttatta el a kanadai szakember felfedezésének az eredményeit, a tárca felkérte a Királyi (tudományos) Társaságot, hogy vizsgálja felül a gyengített uránt tartalmazó fegyverek egészségi és környezeti kockázatainak a lehetőségét. A vizsgálatban a minisztérium illetékesei is részt vesznek, és a tudományos testület tavaszra ígérte jelentésének közzétételét - írta a The Times.

Alain Richard francia védelmi miniszter csütörtökön "nyíltságot" kért az Egyesült Államoktól a Balkánon alkalmazott gyengített urániumtöltetek kérdésében.

Párizs ezzel a megkereséssel felsorakozott Olaszország, Belgium és Portugália mögé, melyek a NATO brüsszeli központjához fordultak felvilágosítást kérve, miután balkáni szolgálattal a háta mögött a közelmúltban hat volt olasz katona halt meg tisztázatlan okból. Jugoszláviai bevetés után egészségi problémákkal küzdő belga és portugál katonáknál is a gyengített urániumbevonattal ellátott
töltetekkel összefüggésbe hozott "balkáni szindrómára" gyanakszanak.

A francia védelmi miniszter közlése szerint a francia erők nem kényszerültek a gyanúba került töltetek alkalmazására. Richard azonban azt is hangozatta, hogy a jelenleg folyó vizsgálatok ez idő szerint a töltetek alkalmazhatóságát igazolják. Mint mondotta, a lövedékekeről való lemondás veszteséget jelentene a támadó hadműveletek szempontjából. A francia hadsereg Koszovóba telepített Leclerc harkocsijainak arzenáljában szerepelnek a gyengített urániummal bevont lövedékek.

Az igen kevéssé radioaktív gyengített urániumot azért alkalmazzák a lövedékekben, mert megnöveli azok dinamikus energiáját, a lövedék becsapódási sebességét.

Az amerikaiak szerint gyakorlatilag kizárható, hogy a
gyengített urániumrészecskék belélegzése egészségi kockázatokkal járna.

A NATO brüsszeli központjában január 9-én kerül terítékre - olasz kezdeményezésre - az urániumtöltetek kérdése.

Egy tekintélyes jugoszláv ökológus szerint a NATO két évvel ezelőtti, Jugoszlávia elleni légitámadásai után szerte az országban 30 százalékkal emelkedett a rákos megbetegedések száma.

Dejan Dimov szerint a NATO nemcsak koszovói célok ellen alkalmazott urántartalmú lövedékeket, hanem a Belgrád belvárosát és más szerbiai városokat ért támadások során is. A sugárzás minden helyszínen mintegy 10 kilométeres sugarú körzetben életveszélyes - állította a szakértő, hozzátéve: "Mi szerbek, valamennyien az onkológusok potenciális páciensei vagyunk".

Dejan Dimov a dpa jelentése szerint azzal vádolta az Egyesült Államokat és a NATO-t, hogy "tömegesen" alkalmazott radioaktív lövedékeket a boszniai szerb állások elleni légitámadások idején is.

"Most mindenki a Koszovóban rövid ideig bevetett NATO-katonákért aggódik, miközben a Nyugat egyáltalán nem törődik e sugárszennyezett ország lakosaival" - hangoztatta a belgrádi környezetvédő szakértő.

Az Európai Bizottságnak egy közösségi irányelv elvben jogalapot ad arra, hogy vizsgálatot folytasson a gyengített uránium használatával összefüggésbe hozható egészségügyi problémák ügyében, hivatalos vizsgálat azonban egyelőre nem indult - közölte csütörtökön a bizottság szóvivőjeJonathan Faull.

Eugeniusz Mleczak ezredes, a lengyel nemzetvédelmi minisztérium szóvivője, szerint a koszovói lengyel békefenntartó egység körzetében nem fenyeget a Balkán-szindróma

A szvivő elmondta, hogy a folyamatosan zajló mérések azt bizonyítják, hogy nincs a megengedettnél nagyobb radioaktivitás a területen. Semmilyen megbetegedést nem tapasztaltak az ott állomásozó békefenntartóknál, sem azok között, akik szolgálatukat befejezve visszatértek Lengyelországba.

(MTI)

Korábban:

(2001. január 3.)