Az amerikaiak még most is urántartalmú lövedékeket használnak<br/>

Boszniában és Koszovóban csaknem 41 ezer tonna uránmagvas lőszert használtak fel a jugoszláv hadsereg elleni támadásokhoz. A lőszerek nagy része városokat és falvakat is is eltalált. Jugoszláv szakértők szerint a lövedékek tíz kilométeres körzetében lehet sugárfertőzés: így akár a határmenti magyar területek is megfertőződhettek. Az amerikai hadsereg még jelenleg is ilyen lövedékeket használ.

Egyre valószínűbb, hogy összefüggés van a boszniai és a koszovói háború idején használt szegényített urántartalmú lövedékek és a helyszíneken szolgált katonák rákos megbetegedései között. Az amerikai katonai vezetés ragaszkodik ahhoz az állításához, amely szerint a lövedékeknek nincs semmiféle egészségkárosító hatásuk. Ráadásul a koszovói békefenntartó erő soraiban szolgálatot teljesítő amerikai katonák jelenleg is szegényített urántartalmú lövedékeket használnak: a KFOR amerikai kontingensének főhadiszállása szombaton elismerte, hogy az M1A1 Abrams harckocsik páncélzatában és a harckocsi-elhárító lövedékek esetében is gyengített uránt használnak.

A botrány kirobbanása után kiderült: Boszniában tízezer tonna uránmagvas lőszert használtak fel, Koszovóban csaknem 31 ezer tonnát, s ezekkel a bombákkal és lőszerekkel támadták a jugoszláv városokat és falvakat is. Jugoszláv szakértők szerint az ország egész lakossága így a NATO 78 napig tartó légitámadásai szerint óhatatlanul a radioaktív szennyeződés tíz kilométeres hatósugarán belülre kerülhetett, s vonatkozik ez a szomszédos országok - Magyarország, Horvátország, Bosznia, Románia, Bulgária, Macedónia és Albánia - határvidékeire is, s ezek a lakosok most az onkológiai osztályok potenciális betegei.

Az Öböl-háború francia áldozatainak szövetsége szerint az 1991-es Sivatagi Vihar hadműveletben ugyanazokat az eszközöket próbálták ki, amelyeket a Balkánon vetettek be a NATO-erők amerikai egységei, ezért ugyanazok a hatások mutatkoznak. A gyengített urániumlövedékeket előállító országok - az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia - azonban nem akarják elismerni ezeknek a fegyvereknek egészségkárosító hatásait.

Az orosz kormány szerint is használt a NATO az öbölháború során urániumlövedéket. Ráadásul a NATO mindvégig tisztában volt azzal, hogy milyen következményekkel járhat egy ilyen fegyver bevetése. Akkor Irak ellen összesen 940 ezer darab ilyen légibombát és lőszert vetettek be, s 250 ezer iraki polgár a saját bőrén érzékelhette a fejükre hullott csaknem 300 tonnányi radioaktív anyag hatásait. Amerikai katonák ezrei ugyancsak károsultjai voltak az uránlőszerek bevetésének, miután azonban csak rövid ideig tartózkodtak a sugárfertőzött területen, megbetegedéseik nem voltak oly súlyos lefolyásúak, mint a jelenlegiek.

A francia veteránok és az orosz kormány állítását támasztja alá a The Daily Telegraph című angol napilap információja is: a brit védelmi minisztérium 10 éve tudatában van azoknak az egészségi kockázatoknak, amelyek az öbölháborúban, illetve a boszniai és a koszovói hadjárat idején használt szegényített uránt tartalmazó lövedékek okoznak. A The Daily Telegraph birtokába került egy okmány a Koszovóban szolgáló német egységek számára, amely a szegényített urántartalmú lövedékek esetleges hosszú távú egészségi veszélyeire figyelmeztet. A dokumentumban egyebek között elrendelték, hogy a katonák csak akkor közelíthetik meg azokat a helyeket és eszközöket, amelyeket szegényített uránt tartalmazó lövedék talált el, ha életmentés céljából cselekednek, vagy ha az missziójuk végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges. A parancs értelmében sem az ilyen lőszert vagy más szennyezett anyagokat nem érinthetik meg a katonák, mivel feltételezhető, hogy az uránlövedékkel megsemmisített páncélos járművek belseje és a környezetében lévő térség is szennyezett ? állítja az angol napilap.

Annak ellenére, hogy a Balkánon szolgálatot teljesített katonák közül néhánynál hasonló tünetek jelentkeznek, mint öbölháborús veteránoknál, a brit védelemi tárca úgy ítéli meg, hogy nincs ok aggodalomra. A brit védelmi tárca szóvivője kijelentette, hogy a Boszniában és Koszovóban szolgáló brit egységek valóban kaptak hasonló utasítást. "Ezt azonban elővigyázatosságból adtuk ki. Tudomásunk szerint a radioaktivitás szintje olyan alacsony, hogy csak minimális egészségi kockázatot jelent. Jelenleg úgy ítéljük meg, hogy nincs ok aggodalomra. Azok alapján, amit a szegényített uránról jelenleg tudunk, nincs ok feltételezni, hogy bármilyen komoly veszély fenyegetné a brit katonákat" - mondta a szóvivő.

Német sajtóhír szerint a Balkánon szolgált Bundeswehr-katonák között is akadnak olyanok, akik hazatérésük után leukémiában megbetegedtek. A Bild című országos lap jelentése Christian Büthe nevét említi példaként. A ma 25 éves tiszthelyettes 1997 augusztusában került Bosznia-Hercegovinába, ahol három hónapon át teljesített szolgálatot egy Mosztár melletti repülőtéren. Az újság tudni véli, hogy a boszniai bevetésekre felszálló NATO-gépek fedélzetén is voltak uránbevonatú lövedékek, ám erről a tényről a repülőket kiszolgáló földi személyzet - így Büthe is - nem kapott tájékoztatást.

A tiszthelyettes hazatérése után három hónappal belázasodott, gyomorgörcsök kínozták, testén piros kiütések jelentek meg. Az orvosok leukémiát állapítottak meg. Büthe hat hónapon át feküdt az oldenburgi klinika onkológiai osztályán, míg végül meggyógyult. Akkor sejtelme sem volt betegségének eredetéről. Az ARD televíziónak nyilatkozva Büthe ma már egyértelműnek tartja, hogy összefüggés van megbetegedése és a Mosztárban végzett tevékenysége között. Ott ugyanis rendszeresen érintkezésbe került kerozinnal és uránbevonatú lövedékekkel.

A német hadsereg illetékes szervei vizsgálatot indítanak a Balkánról hazatért és utóbb leukémiában megbetegedett tiszthelyettes ügyében - jelentette szombaton a Deutschlandfunk rádióállomás. A védelmi tárca szóvivője a bejelentéssel egyidejűleg emlékeztetett arra, hogy Mosztár környékén - ahol Christian Büthe szolgált, nem vetettek be uránbevonatú lövedékeket a szerbek állásai ellen. A német alsóház etikai bizottságának elnöke parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását sürgeti az urántartalmú lövedékek és a leukémiás megbetegedések közötti összefüggés tisztázása céljából.

A görög katonai hatóságok továbbra is vizsgálják annak a görög tiszthelyettesnek az esetét, akinél tavaly augusztusban leukémiát állapítottak meg. A beteg 1997-98-ban Boszniában, majd hat hónapig Albániában szolgált. Egy bolgár katonát is rejtélyes betegség gyötör: miután 1999-ben bevetették Koszovóban, izomsorvadásban szenved, végtagjaiban állandóan fájdalmat érez, és hullik a haja.

Már a második, Boszniában szolgáló spanyol katona rákbetegségben történt halála került nyilvánosságra Spanyolországban. A spanyol hadsereg vezetői egyelőre tagadják az összefüggéseket a balkáni szolgálat és halálesetek, megbetegedések között. Az oviedói La Nueva Espana című napilap szerint a 37 éves José Luis Martos légiós márciusban halt meg a csontokra is átterjedt gyomorrákban, nem sokkal azután, hogy hazatért Mostarból, ahol mentősofőrként szolgált három hónapig. December végén pedig egy Macedóniában állomásozó hadtápegység katonájának haláláról számoltak be a spanyol lapok. A katona, akivel vérrák végzett, több ízben is részt vett koszovói küldetésekben.

Az El Mundo értesülése szerint további hét személy - hat katona és egy humanitárius szervezet dolgozója - szenved rákban azok közül, akik korábban Boszniában és Koszovóban szolgáltak. A katonák védelmére alakult spanyol bizottság viszont húsz ilyen betegről tud. A madridi védelmi minisztérium korábban többször is tagadta, hogy a spanyol katonák fertőzést kaptak a NATO által bevetett, szegényített uránt tartalmazó fegyverektől. Federico Trillo spanyol védelmi miniszternek a közeljövőben a képviselőház előtt kell beszámolnia az ügyről.

Leonyid Kucsma ukrán elnök közölte: feltétlenül szükséges a Koszovóban békefenntartó szolgálatot teljesítő ukrán alakulat egészségi állapotának ellenőrzése.

(MTI)

Korábban:

( 2001. január 5.)