A NATO és az EU bizottságai is a Balkán-szindrómáról tárgyalnak Brüsszelben <br/>

A NATO brüsszeli székhelyén megnyílt a politikai bizottság ülése, amely gyakorlatilag egyetlen kérdéssel, a Balkán-szindrómával kapcsolatban teendő intézkedésekkel foglalkozik. Egyidejűleg az Európai Unió politikai és biztonsági bizottsága is ülést tart, szintén Brüsszelben, ugyanerről a kérdésről. Az ügy naponta újabb és újabb kérdéseket vet fel az európai közvéleményben. Franciaországban megjelenés előtt áll egy könyv, amely a szegényített uránlövedékek problémáját és környezeti hatásait mutatja be.

A volt Jugoszlávia hadszíntereiről hazatért békefenntartó katonák különös egészségi panaszai az elmúlt hetekben tucatnyi országban kormányzati szintre emelkedő politikai problémává váltak. Legalább három ország a boszniai és a koszovói hadműveleteket vezető NATO-tól kért sürgős tisztázást, mások, elsősorban a NATO-n kívüli országok az EU soros elnökségét betöltő Svédországhoz fordultak, hogy az EU kebelében is foglalkozzanak ezzel a problémával.

A NATO politikai bizottsága a 19 tagország nagyköveteinek politikai tanácsadóiból álló tanácskozó testület, amely minden kedden tart ülést, hogy előkészítse az állandó tanács, vagyis a nagykövetek értekezlete szerdai ülésének napirendjét. Ugyancsak a szerdai ülés kötetlen előkészítését szolgálja a nagykövetek hagyományos keddi közös ebédje, amelyet hírek szerint ezúttal szintén a Balkán-szindrómának szentelnek. A NATO-tanács üléséről rendszerint a rákövetkező napon, csütörtökön adnak tájékoztatást a sajtónak. Annyi már érezhetővé vált Brüsszelben, hogy a NATO-berkekben nem örülnek az EU politikai és biztonsági bizottsága ülésének, mert azt szeretnék, hogy a kényes kérdés kezelése maradjon a NATO keretei között.

A probléma naponta növekvő figyelmet kelt a belga közvéleményben is, ahol a volt Jugoszláviát megjárt 12 ezer katonából 1800 panaszkodik különféle tünetekre, és öt már elhunyt rákban. A sajtóban kedden jelent meg a hír, hogy február elején a francia Robert Laffonte kiadónál megjelenik "A szegényített uránium - a láthatatlan háború" című könyv, amelynek egyik szerzője, a belga Frédérick Lorre így nyilatkozott: az amerikaiak régóta tudják, milyen kockázatoknak tették ki katonáikat és a helyi polgári lakosságot. Csak éppen nem ismerhetik el.

A belga szerző szerint az amerikaiak és az angolok már az Öböl-háború idején tisztában voltak az urántartalmú lőszer kockázataival, az amerikai hadseregben még oktató filmeket is vetítettek a katonáknak, hogyan kerüljék a lőszerek kezelésével járó veszélyt.

(MTI)

Korábban:

(2001.01.09)