Egyelőre nem bizonyított, hogy urántól betegedtek volna meg a békefenntartók<br/>

A NATO és az Európai Bizottság is foglalkozott keddi ülésén a Balkán-szindrómával. Miközben több orvos szakértő is állítja, hogy a gyengítetturán-lövedék, amelyet legutóbb a koszovói háborúban használt a NATO, okozhat különféle megbetegedéseket, valamennyi érintett kormány hivatalos álláspontja szerint erre nincs bizonyíték. Az eddig elkészült jelentések szerint egyetlen országban sem haladja meg a katonák leukémiás megbetegedési gyakorisága a polgári lakosság körében előforduló betegségszámot. Az Európai Bizottság szakértői testületet bíz meg az ügy tisztázásával.

Először a La Stampa nevű olasz napilap vélt összefüggést felfedezni a NATO által a balkáni hadszíntereken is használt gyengített urániummal borított lövedékek használata és hat olasz békefenntartó katona daganatos megbetegedés okozta halála között. Az újságcikkek hatására az olasz védelmi minisztérium vezetője, Sergio Mattarella miniszter tudományos bizottság felállítását rendelte el azzal a feladattal, hogy vizsgálja ki, van-e összefüggés a halálesetek és az urániummal borított lövedékek használata között. Az olasz kormány eközben hivatalos úton kért tájékoztatást a NATO-tól.

Bevonuló békefenntartók

Az amerikaiak által kifejlesztett, gyengített urániummal borított lövedékeket először 1991-ben az Öböl-háborúban használták az iraki páncélosok ellen. Az uránköpenyes lövedék sokkal hatékonyabb páncéltörő tulajdonságokkal bír, ezért ezeket a speciális lövedékeket általában páncélosok és más földi célok ellen használják elsősorban A-10-es tankelhárító repülők, helikopterek vagy harckocsik. Az igen kevéssé radioaktív gyengített urániumot azért alkalmazzák a lövedékekben, mert megnöveli azok dinamikus energiáját, a lövedék becsapódási sebességét. A becsapódáskor a magban található urán egy része szétterül a páncélon, másik része pedig por formájában a levegőbe kerül. Az uránból felszabaduló hő szétroncsolja a páncélt, és megkönnyíti a robbanótöltet bejutását a célpont belsejébe, ahol az felrobbanva megöli az ott tartózkodókat.

A daganatos megbetegedésekkel foglalkozó olasz tudósok szerint a megbetegedések statisztikai aránya olyan magas, hogy nem lehet függetleníteni az eseteket a harci körülményektől. Elképzelhető, hogy az oxidálódott urán bekerült a levegőbe, és azt lélegezhették be egyesek. Egy olasz ezredes elismerte, hogy olasz katonák kapcsolatba kerülhettek az ún. sugárzó lövedékekkel.

Az olasz példához hasonlóan, Dánia, Svédország, Norvégia, Portugália és Belgium is kezdeményezte a Balkánon szolgált katonáinak orvosi felülvizsgálatát. A francia védelmi minisztere Alain Richard "nyíltságot kért" amerikai kollégáitól a speciális lövedék ügyében.

Ken Bacon, a Pentagon szóvivője január 4-én azt mondta, hogy nincs bizonyíték a gyengített uránnal bevont - az amerikai haderő által Boszniában és Koszovóban használt - lövedékek rákkeltő, illetve egyéb betegségkeltő hatására. Mindezek ellenére azt ígérte, hogy az Egyesült Államok együttműködik minden olyan NATO-vizsgálattal, amelynek célja az úgynevezett Balkán-tünetcsoporttal összefüggő halálesetek tisztázása. Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy a Pentagon tervezné a nagy átütőképességű, elsősorban harckocsik ellen használatos, uránbevonatú lövedékek kivonását a rendszerből vagy akár az ilyen lövedékek esetleges jövőbeni használatának felfüggesztését.

Az amerikai hadseregben ugyanis jelenleg is használják az uránborítású lövedékeket, sőt az egyik legmodernebb harckocsijuk, az M1A1 Abrams harckocsik páncélzatában és lövedékeiben is található gyengített urán. Sajtóinformációk szerint Németországban és Angliában is gyakorlatoztak az uránlövedékekkel, de ezt az amerikai hadsereg tagadta.

Békefenntartó katona

A brit védelmi tárca illetékesei közölték: sem a Koszovóban, sem a korábban Boszniában szolgálatot teljesítő brit katonák körében nem észlelték az olasz békefenntartóknál fellépett úgynevezett Balkán-szindrómát, azaz az enyhén radioaktív lőszerrel való kapcsolatból eredő fehérvérűséget.

A brit parlament alsóházának védelmi bizottsága a védelmi tárca vezetőinek a meghallgatására készül az Öböl-háborúban, valamint Koszovóban és Boszniában alkalmazott, szegényített uránt tartalmazó fegyverek egészségi és környezeti hatásairól. Bruce George munkáspárti politikus kijelentette: nem szabad megengedni, hogy a védelmi minisztérium ugyanúgy elhúzza a vizsgálódást a Balkán-szindrómáról, ahogyan tette ezt az öböl-háborús veteránok esetében, akik éveken át próbálták meggyőzni a tárcát a szegényített urán egészségkárosító hatásairól.

A hivatalos német álláspont szerint a Balkánon szolgálatot teljesítő katonák közül senki sem szerzett olyan betegséget, amely radioaktív sugárzásra vezethető vissza. Ezzel szemben az egyik német televíziónál több olyan, egykor a Balkánon szolgált katona jelentkezett, akik az elmúlt években leukémiában betegedtek meg. A német ellenzéki pártok széles körű orvosi vizsgálatokat követelnek, mivel több mint 6000 német katona volt a Balkánon az elmúlt években.

Párizs mindaddig nem tervez átfogó szűrővizsgálatot a balkáni hadműveletekben 1995 óta részt vett mintegy 40 ezer főnyi francia alakulat körében, amíg a jelenleg leukémiás megbetegedés miatt kezelés alatt álló négy francia boszniai veterán betegségével kapcsolatos vizsgálati eredményeket nem elemezték megfelelően.

Közben Marie-Claude Dubin francia újságírónő, aki 1991-ben a Sivatagi Vihar helyszínéről tudósított az Irak elleni öbölháború eseményeiről, majd 1994-95-ben Boszniából küldte jelentéseit lapjának, a Le Parisien című francia újságnak adott interjúban elmondta, hogy ugyanolyan tünetektől szenved, amelyek a Franciaországban mindmáig nem elismert öbölszindrómára utalnak, és amelyek azonosak a Balkánon is használt gyengített urániumtartalmú fegyverek hatásának tulajdonított megbetegedéssel. Irakban ugyanis ugyanazokat a fegyvereket használták, mint a Balkánon. A francia újságírónőt január 9-én hallgatta meg a francia nemzetgyűlés vizsgálóbizottsága, melynek az a feladata, hogy állást foglaljon abban a kérdésben, érhették-e egészségkárosító hatások az öbölháborúban részt vett francia katonákat. "Az Egyesült Államok óriási készletekkel rendelkezik ezekből a fegyverekből, használni akarja őket, ezért ragaszkodik a gyengített uránium veszélyes hatásait igazoló jelentések állításait eltagadó hazugságokhoz" - állította az újságírónő.

Dupin feltételezi, hogy Franciaországban lehetnek még rajta kívül is polgári áldozatai a szóban forgó fegyvereknek, de úgy tudja, hogy ő az egyetlen, aki nyilvánosan küzd neurológiai, bél- és izombántalmai eredetének hivatalos elismertetéséért. Panaszaival fél éve járja a katonai és közkórházakat, de bajai okairól mindenütt más diagnózist állapítanak meg.

A honvédelmi tárca szerint a magyarokat nem érhette uránszennyezés.

A Nyugat hivatalos verziójával szemben egy neves jugoszláv ökológus, Dejan Dimov szerint a NATO két évvel ezelőtti, Jugoszlávia elleni légitámadásai után szerte az országban 30 százalékkal emelkedett a rákos megbetegedések száma. Ő egyértelműen a radioaktív anyagokkal preparált bombákat és lövedékeket tette felelőssé a megbetegedések növekedéséért. Szerinte a sugárzás minden helyszínen mintegy 10 kilométeres sugarú körzetben életveszélyes. A jugoszláv hadsereg közleménye szerint viszont a szerb katonák között nem észleletek semmiféle megbetegedést.

Bevonuló békefenntartók

Január 5-én az ENSZ egyik illetékese bejelentette, hogy a tizenegy megvizsgált koszovói helyszín közül legkevesebb nyolcnál radioaktív sugárzás jelét tapasztalta. Ezt a tizenegy helyszínt azért vették tüzetesebben szemügyre, mert ott az 1999-es légi offenzíva során a NATO úgynevezett szegényített uránnal bevont, különösen nagy átütőképességű páncéltörő lövedékeket alkalmazott.

Az orosz védelmi tárca szakértői szerint a Jugoszláviára csapást mérő NATO-erők összesen 31 ezer szegényített uránt tartalmazó lövedéket vetettek be, és így csaknem tíz tonna urán szóródott szét az érintett körzetekben. Az Eho Moszkvi orosz rádióállomás által január 9-én idézett orosz katonai források szerint elsősorban Koszovó délnyugati, Albániával határos részein lehet szennyezettségről beszélni. Az orosz szakértők e lövedékeket vegyi és sugárfegyvereknek minősítik, mivel azok radioaktívak és mérgező hatásúak.

A NATO politikai bizottságának brüsszeli értekezletén, január 9-én, kedden tanácskoztak a Balkán-szindrómáról és annak politikai következményeiről. Ezzel párhuzamosan az EU politikai és biztonsági bizottsága is tárgyalt az ügyről, mivel több százra, esetleg több ezerre becsülhető azoknak a bizottsági vagy a bizottsággal kapcsolatban álló munkatársaknak a száma, akik az elmúlt évtizedben a Balkánon dolgoztak.Döntésük értelmében a bizottság szakértői testületet bíz meg az ügy kivizsgálásával. A munkacsoport, amely várhatóan február elején számol be vizsgálatainak eredményeiről, minden rendelkezésre álló és beszerezhető tudományos információt felhasznál a kockázatok természetének és mértékének megállapítására, majd ennek függvényében az Európai Bizottság szükség esetén módosítja a folyamatban lévő segélyprogramokat.

Wesley Clark NATO-főtitkár egy január 9-én megjelent interjúban közölte, hogy a szövetségesek már korábban megkapták azokat a Koszovó-térképeket, amelyek a gyengített urániumot tartalmazó töltetek kilövési helyszíneit jelölik, így ezeknek az országoknak a katonai parancsnokai felelnek csapataik biztonságáért.

A XX. századi háborúkban már volt példa arra, hogy egyes fegyverek alkalmazásakor maguk a felhasználók is megbetegedtek vagy meghaltak. A vietnami háborúban az amerikai légierő által bevetett Agent Orange nevű lombtalanító szer használatának voltak iszonyú következményei nemcsak a polgári lakosságra, de az amerikai gyalogosokra és azok utódaira is. Az 1991 elején indított Öböl-háború után több mint százezer amerikai, brit, kanadai veteránt támadott meg egy ismeretlen eredetű kór, amit egyszerűen csak Öböl-szindrómának neveztek el a szakemberek.

Az [origo] összeállítása

Ajánló:

Korábban:

(2000. december 19.)