A görögöket csak késve tájékoztatták az uránlövedékek veszélyeiről<br/>

A görög nemzetvédelmi miniszter szerint az amerikai hadsereg csak hat hónappal a Jugoszlávia elleni NATO-beavatkozás befejezését követően, 1999 decemberében tájékoztatta szövetségeseit arról, hogy a hadművelet során szegényített uránt tartalmazó lövedékeket is használt. A miniszter szerint az ügyben kimutatható az amerikaiak felelőssége. A Balkánon lévő görög katonák harmada visszatérne Görögországba.

Akisz Cohacopulosz, görög védelmi miniszter a szocialista és kormánypárti Ta Néa napilapnak nyilatkozva elmondta, az amerikaiak csak a koszovói katonai akciók befejezése után fél évvel tájékoztatták a görögöket az uránlövedékek káros hatásairól. A görög védelmi miniszter hozzátette: az amerikaiak mindjárt egyértelmű tanácsokat is adtak, milyen óvintézkedéseket látnak szükségesnek a katonák egészségének védelme érdekében.

A miniszter szerint az amerikaiak a tanácsok továbbításával el is ismerték, hogy óvintézkedések hiányában a katonák egészsége veszélyben van. "E ponton található meg a felelősség" - mutatott rá az AFP jelentése szerint Cohacopulosz.

A kormánytag arról is beszélt, hogy a koszovói beavatkozás alatt 30 ezer amerikai bombát dobtak le. Ezek 80 százaléka - ugyancsak amerikaiaktól kapott térképek szerint - Koszovó Albániával szomszédos részére került, ahol később főként olasz és német katonák tartózkodtak.

Cohacopulosz pénteken meglátogatta a KFOR görög katonáit. Ottani tapasztalatairól elmondta, hogy a szegényített uránról és a fehérvérűség miatti halálesetekről szóló hírek megjelenése óta minden tizedik tiszthelyettes és a katonák 30 százaléka kifejezte óhaját, hogy a lehető leghamarabb visszatérne hazájába. A miniszter azt is elmondta: Athén maga hívja haza valamennyi katonáját, ha a helyszínen vizsgálódó görög sugárvédelmi szakemberek uránszennyezést mutatnak ki Koszovóban. Eddig egyetlen leukémiás tiszthelyettes bukkant fel Görögországban - ő 1997-ben és 1998-ban, Boszniában szolgált -, de az ő esetében sem igazolható kapcsolat az uránlövedékek és a betegség között.

Cohacopulosz az interjúban arról is beszélt, hogy Madeleine Albright amerikai külügyminiszter nemrégiben személyesen biztosította a szövetségeseket a bevetett fegyverek ártalmatlanságáról. Albright azt is kérte, hogy a NATO-tagországok igyekezzenek elkerülni a probléma kihasználását politikai célokra.

(MTI)

Korábban:

(2001.01.15.)