A NATO szerint nincsen összefüggés az uránlövedék és a rákos megbetegedések között

Svéd László a Magyar Honvédség egészségügyi csoportfőnöke elmondta, hogy a NATO orvosi bizottsága szerint nincsen összefüggés az uránlövedékek használata és a katonák rákos megbetegedése között. Svéd tábornok hozzátette, megállapították azt is, hogy a katonákat érő egészségügyi ártalom a harctéren hagyott nehézfémből, cementből és más egyéb környezetszennyező hatásokból együttesen tevődhet össze.

A Magyar Honvédség Egészségügyi Csoportfőnöksége kedden elkezdte a magyar katonák vizsgálatát, jóllehet a NATO-országok egészségügyi főnökeiből álló bizottság hétfőn megállapította, semmilyen okozati összefüggés nincs a balkáni hadszíntereken bevetett, szegényített urániumot tartalmazó lőszerek és egyes NATO-katonák megbetegedései között.

Minderről Svéd László orvos vezérőrnagy, egészségügyi csoportfőnök számolt be keddi budapesti sajtótájékoztatóján, miután hazatért Brüsszelből.

Elmondta: az első három nap a Koszovóból most hazatért 165 fős állomány szűrésére kerül sor a Magyar Honvédség Petőfi Sándor laktanyájában lévő Egészségvédelmi Intézetben.

Svéd László a brüsszeli ülésről elmondta, hogy az orvosi bizottság jelentést és ajánlásokat fogalmazott meg a szövetség katonai bizottsága elnökének. Az ajánlásokat tartalmazó dokumentumot várhatóan kedden hozzák nyilvánosságra.

A NATO tagországaiban a katonai egészségügyi hatóságok folyamatosan végzik a balkáni hadszínterekről hazatért katonák utólagos egészségügyi vizsgálatát, s az előfordult halálos kimenetelű daganatos betegségek arányát összevetették a hasonló korú polgári lakosság ilyen adataival. Megállapították, hogy a balkáni veteránok körében semmivel sem magasabb a leukémia és a daganatos betegségek előfordulási aránya, mint a polgári népességben.

Azt is megállapították, hogy a volt Jugoszláviában szolgáló békefenntartók számára a fő egészségi ártalom veszélye nem a szegényített urániumot tartalmazó lőszerektől, hanem sokkal inkább a hadszíntereken maradt rengeteg nehézfémből, cementből, a fertőző betegségeket is előidéző környezetszennyező tényezőkből ered, s kézenfekvő a fokozott stresszhatás is.

Svéd László elmondta, hogy a boszniai SFOR és a koszovói KFOR nemzetközi erők kötelékében eddig 3731 magyar katona szolgált. Közülük utóbb ketten haláloztak el daganatos megbetegedésben, egyikük fehérvérűségben, a másik végbélrákban, két másik magyar katona pedig értrombózisban hunyt el. A kiterjedt utólagos egészségi vizsgálaton 1700 katona esett át, közülük a balkáni szindrómaként emlegetett tünetekből háromnál állapítottak meg depressziót.

(MTI)

Korábban:

(2001.01.15.)