A NATO szerint a Balkán-szindróma nem létezik

A NATO orvosi bizottsága közölte, hogy a balkáni hadszínterekről hazatért katonák körében a daganatos és a nem halálos kimenetelű betegségek aránya semmivel sem magasabb, mint a hadseregek otthoni állományánál. Ezen kívül a mai ismeretek szerint az egyes lőszerekben használt szegényített uránium semmiképpen sem válthat ki fehérvérűséget vagy más rosszindulatú daganatot.

A NATO orvosi bizottsága hétfőn rendkívüli ülésen foglalkozott a boszniai és koszovói békefenntartó erőkből hazatért katonák által tapasztalt egészségi károsodások, a Balkán-szindróma problémájával. A 19 tagország katonai orvosi szolgálatainak vezetőiből álló testület ülésén Roger Van Hoof belga tábornok elnökölt és kedden sajtóértekezleten számolt be a vita eredményeiről és a NATO katonai bizottságának tett ajánlásaikról.

Az ülésen egyöntetűen megállapították, hogy az uránmagvas NATO-lőszerek nem okozhatták azokat a vérrákos és egyéb megbetegedéseket, amiket a balkáni hadszínterekről hazatért katonák körében észleltek. A lőszerekben használt szegényített uránium ugyanis a természetes formában előforduló urániumnál is jóval kevésbé sugárzó, belégzett vagy a szervezetbe táplálékkal bekerült formában sincs számottevő mérgező hatása, mert igen gyorsan kiürül a szervezetből, és csak kis arányban rakódik le a szövetekben. Nem mutatható ki káros hatása az idegrendszerre, és az uránbányászoknál sem észlelték soha a nehézfém rákkeltő hatását.

Megállapították, hogy a tagországokban elvégzett vizsgálatok első részeredményei szerint a balkáni békefenntartó erőkben szolgált katonák körében a halálos és nem halálos kimenetelű betegségek nem fordulnak elő magasabb arányban, mint az otthon állomásozó katonáknál. Ezzel együtt a balkáni veteránok egészségi panaszait komolyan kell venni, okaik feltárására független tudományos vizsgálatokra van szükség.

Az orvosi bizottság ajánlásokat fogadott el, amelyek előírják, hogy a tagországokban behatóan vizsgálják meg a balkáni veteránok elhalálozási okait, arányukat és okaikat vessék össze a fegyveres erők otthoni állományának és a polgári népességnek a hasonló adataival. A halálozási adatokat össze kell vetni a balkáni hadszínterek egészségre ártalmas ismert tényezőivel is. Az orvosi bizottság újabb ülésen fogja megvizsgálni ezeknek a nemzeti keretekben folyó vizsgálatoknak az eredményeit.

A bizottság ajánlásai között szerepel, hogy tekintettel a többnemzetiségű hadműveletek egyre növekvő számára, célszerű lenne az oda vezényelt katonák előzetes és utólagos orvosi vizsgálatára, egészségügyi felkészítésére közös normákat kidolgozni. Munkacsoport felállítását javasolták a kimondottan katonai célú megelőző egészségügyi eljárások összeállítására.

David Lam amerikai orvosezredes, a NATO nemzetközi katonai törzsének orvostisztje rámutatott, hogy Koszovóban igen nagy arányú a nehézfémek, a radongáz, a szétszivárgott üzemanyagok okozta környezetszennyeződés, ami az egészségre tényleges veszélyt jelent.

A két orvostiszt szerint pontatlanság Balkán-szindrómáról beszélni. Az is tény viszont, hogy a különféle idegrendszeri és szervi bajok arányainak és okainak elemzése még ezután következik.

(MTI)

Korábban:

(2001. január 15.)