Franciaország elismeri az 1915-ös örmény népirtást<br/>

A francia nemzetgyűlés csütörtökön egyhangú szavazással szentesítette az 1915-ös törökországi örményellenes kegyetlenkedéseket népirtásnak minősítő törvényt. A török kormány konzultációra hazarendelte franciaországi nagykövetét, és kemény válaszlépéseket fontolgat.

A mindössze egy mondatból álló új törvény szerint "Franciaország nyilvánosan elismeri az 1915-ös örmény népirtást". A szavazáson, amely a törvényjavaslat elindításától majdnem három év után tett pontot a sok vitát kiváltott kérdésre, a képviselőház fele vett részt, az eredményt a honatyák helyükről felállva, dörgő tapssal ünnepelték. Hasonló volt a fogadtatás a karzatokon is.

A voksolást megelőző felszólalásában Jean-Jack Queyranne, a parlamenttel való kapcsolatokért felelős szocialista miniszter utalt arra, hogy kormánya a török-francia kapcsolatokra árnyékot vető állásfoglalást nem szorgalmazta, de elismerte egyúttal azt is, hogy eme "ünnepélyes aktussal" a francia nemzetgyűlés "az igazság és igazságosság iránti követelménynek tesz eleget".

Az örmény népirtást elismerő deklaráció törvénybe foglalásának folyamata 1998 tavaszán kezdődött azzal, hogy a nemzetgyűlés szocialista frakciója - a kormány fenntartásai dacára - beterjesztette az 1915-ös tömeges örményellenes kilengések minősítését szorgalmazó törvényjavaslatát.

A szocialista kezdeményezés 1998. április 29-én első olvasatban egyhangú támogatást kapott a nemzetgyűlésben. A jobboldali többségű szenátus több mint két évig fektette az indítványt, tavaly november 8-án azonban a szenátusi szűrőn is nagy többségű támogatással ment át az azonos szövegű törvényjavaslat.

A francia nemzetgyűlés állásfoglalása, melynek megszületését az Ankarával jó kapcsolatokra törekvő Élysée (francia elnöki hivatal) és a Matignon (miniszterelnöki hivatal) szerette volna elodázni, várhatóan ellenlépésekre ingerli Törökországot, amely kezdettől hevesen reagált a törvény létrejöttét eredményező folyamat minden egyes szakaszára. Mehmet Kececiler török államminiszter a csütörtöki kormányülés előtt közölte, hogy országa a lehető legkeményebb válaszlépéseket fogja megtenni.

Bülent Ecevit török kormányfő korábban bekérette ezzel kapcsolatosan Bernard Garciát, Franciaország törökországi nagykövetét, és figyelmeztette, hogy "a történelmi török-francia viszony nem gyógyuló sebet kap, ha megszavazzák a törvénytervezetet" - közölte az NTV török magántelevízió. A török miniszterelnök egy nappal a döntő szavazás előtt, szerdán Ankarában elhangzott nyilatkozatában arra figyelmeztette Párizst, hogy lépése "súlyos válságot" provokálhat a francia-török kapcsolatokban, és "tartósan negatív hatást fog gyakorolni" a két ország viszonyára.

Az oszmán birodalom végnapjaiban lezajlott öldöklés áldozatainak számát illetően szélsőséges adatok vitatkoznak egymással. Az örmények szerint 1,2-1,5 millió örmény esett áldozatul a bosszúhadjáratnak, a török fél adatai 250-500 ezer örmény halálát ismerik el az "ellenségeskedések" következményeként.

A konzervatív Le Figaro csütörtöki cikkében az értelem és érzelem konfliktusának írta le a politikai közéletet megosztó szituációt. Emlékeztet arra, hogy a két országot I. Ferenc és Nagy Szulejmán idejébe visszanyúló szoros kapcsolatok fűzték össze, melyek a Törökországot modernizáló Kemál Atatürk győzelme után - az oszmán birodalom francia segédlettel történő feldarabolása után - újabb virágkort értek el. Kitörölhetetlen nyomot hagyott azonban a francia közvéleményben annak emléke is, hogy 1915-ben egy francia fregatt vette fedélzetére a török hadsereg által két hónapig körbezárt Musza Dagh elgyötört örmény túlélőit.

Franciaország 450 ezer főnyi örmény kisebbsége az előző években többször utcai demonstrációkon követelte az 1915-ös népirtás elismerését Franciaország részéről.

Az AFP szerint a török minisztertanács csütörtöki ülésén döntöttek Sönmez Koksal franciaországi török nagykövet péntekre, konzultációra való hazarendeléséről.

A dpa török televíziós beszámolókra hivatkozva közölte, hogy Ismail Cem török külügyminiszter - szintén péntekre - az ankarai külügyminisztériumba kérette Bernard Garciát, Franciaország ankarai nagykövetét az örmény népirtásról szóló francia törvénnyel kapcsolatban.

Bülent Ecevit kijelentette, "Teljesen alaptalanok az állítólagos népirtással kapcsolatos feltételezések. A francia parlament döntése elfogadhatatlan és sajnálatos."

(MTI)