A dokumentumot hosszú viták sorozata után fogadta el az alsóház. Az egyes cikkelyeket már szerdán elfogadták, a végszavazás azonban tegnapra maradt. A Nagy-Románia Párt frakciója ezen nem vett részt, tiltakozva az ellen, hogy úgymond a törvény elfogadásával hivatalossá tették Romániában a magyar nyelvet. A törvény lehetővé teszi azt is, hogy magyarul tartsák a helyi tanácsok gyűléseit abban az esetben, ha a tanácstagok legalább egyharmada magyar. Ilyenkor azonban a polgármesternek szavatolnia kell a román tolmácsot.
A Nagy-Románia Párt a törvény ellen, pontosabban a kisebbségek nyelvhasználatát biztosító kitételek miatt az alkotmánybírósághoz, valamint az Európa Tanácshoz készül fordulni. Gheorghe Funar pedig kijelentette, ameddig ő lesz Kolozsvár polgármestere, addig nem engedi, hogy a magyar nyelv hivatalos nyelvvé váljék a közigazgatásban, sőt a városban nem lesznek kétnyelvű táblák, a városházán nem lehet majd magyar szót hallani.
Markó Béla RMDSZ-elnök szerint az elmúlt tíz esztendő kisebbségjogi változásai közül az oktatási törvény mellett ez a legfontosabb. Sőt az, hogy kötelező a kisebbségek anyanyelvének használata ott, ahol az adott kisebbség aránya a lakosságon belül meghaladja a 20 százalékot, precedens nélküli Romániában. "Én ezt a két törvényt tartom kisebbségjog szempontjából az elmúlt tíz év legfontosabb dokumentumainak. Jó lett volna, ha nem tíz évig kellett volna küzdeni ezekért, s természetesen van még bőven teendő" - mondta Markó az MTI-nek.
(Magyar Hirlap)