Kilenc magyar a szerb törvényhozásban<br/>

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselői a magyar kisebbség helyzetéről és a magyarellenes kilengésekről tárgyaltak Kostunica elnökkel. Belgrádban megalakult az új szerbiai törvényhozás, amelyben tíz év után a demokratikus erők kerültek döntő fölénybe.

A Kasza Józef és Ispánovics István alkotta VMSZ-küldöttség megállapodott az államfővel, hogy szakértői csoportot alakítanak a magyar autonómiakoncepcióval kapcsolatos jogszabályok előkészítésére. A két vezető tájékoztatott az utóbbi időben tapasztalt magyarellenes megnyilvánulásokról (a parlamentben elhangzott kirohanásokról, a Kasza Józsefhez intézett fenyegetőlevélről, stb.), Kostunica azonban arra kérte őket, hogy ne tulajdonítsanak mindennek túlzott jelentőséget, mert nem a szerb nép és nem a demokratikus erőket tömörítő DOS politikáját tükrözik. Ettől függetlenül az állami szerveknek oda kell figyelniük.

Az államfő nagyra értékelte, hogy a VMSZ kormányzati szerepet vállalt, mert azáltal, úgymond, felgyorsul a törvényhozási folyamat, egyszersmind a vajdasági magyarok fokozottabban bekapcsolódnak az ország demokratizálódásába.

Az újonnan megalakult szerbiai törvényhozásban kilenc magyar képviselő tevékenykedik majd, hatan a VMSZ-ből, egy-egy pedig a Vajdasági Magyarok Demokrata Közösségét (VMDK), a Vajdasági Reformpártot (RSV), illetve a Szerbiai Polgári Mozgalmat (GSS) képviseli.

A 250 tagú házban a DOS-nak 176, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS), a Szerb Radikális Párt (SRS) és a Szerb Egységpárt (SSJ) alkotta ellenzéknek pedig 74 képviselője van. A ház elnökévé Dragan Marsicevic belgrádi közgazdászt (Szerbiai Demokrata Párt - DSS) választották. Az új összetételű törvényhozás túlnyomóan értelmiségiekből áll, köztük 45 jogász, 35 mérnök, 21 közgazdász, 14 orvos és 11 egyetemi tanár.

A reformerők képviselői felszólalásaikban kiemelték, hogy Szerbiában több évtizedes késéssel most jött létre az igazi többpártrendszer. Tíz éven át Milosevics szocialistái, Seselj radikálisai és Mirjana Markovics Jugoszláv Baloldala uralta a parlamentet.

(Magyar Hirlap)

Korábban:

(2001. január 22.)