A NATO szükség esetén újra bevetne szegényített uránt<br/>

Az észak-atlanti katonai szövetség ismét bevetne szegényített uránt tartalmazó lövedékeket, ha Koszovóban állomásozó csapatait katonai fenyegetés érné. Ezt Joseph Ralston tábornok, a szervezet európai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka jelentette be szerdán Athénban.

A kétnapos görögországi munkalátogatáson tartózkodó NATO-parancsnok kijelentette, hogy a szövetség jelenleg nem használ ilyen lőszert és, ez nem is szerepel a tervei között, de a koszovói katonák védelme elsőrendű kötelessége.

George Papandreou görög külügyminiszterrel folytatott tárgyalásai után egyebek között azt mondta: abban a valószínűtlen esetben, ha a KFOR-katonákat harckocsitámadás érné az este, felelőtlenség lenne részemről, ha nem engedném ilyen lövedék használatát.

A NATO-parancsnok és a görög külügyi tárca elsősorban a szegényített uránt tartalmazó lőszerek alkalmazásáról cserélt eszmét, ezenkívül a koszovói és a balkáni helyzet alakulását vitatták meg.

"A NATO ad hoc bizottságában máig egyetlen ország sem mutatott be olyan vizsgálati eredményt, amely arra mutatna, hogy a szegényített urániumot tartalmazó lőszerek rákot vagy bármely más betegséget okoztak volna a balkáni hadszíntereken szolgált katonáknál. Ugyanígy nem mutatták ki azt sem, hogy a balkáni veteránok nagyobb arányban szenvednének bármilyen betegségtől, mint a Balkánon nem járt katonák." Mindkét megállapítást az ad hoc bizottságban elnöklő Daniel Speckhard, a NATO főtitkárának egyik magas rangú munkatársa tette a második ülésről beszámoló sajtóértekezletén.

Speckhard hozzátette, hogy eddig a balkáni békefenntartó erőkben - SFOR és KFOR - résztvevő több mint tucatnyi ország katonai orvosi hatóságai végeztek utószűrést hazatért katonáikon és az első eredmények nem mutatnak semmi összefüggést sem a szegényített uránium és a rákelőfordulások között, sem azt, hogy a balkáni veteránoknál nagyobb arányban lennének különféle megbetegedések, mint otthon állomásozó bajtársaiknál. Több ország orvosi és vegyvédelmi szolgálatai vizsgálódtak már az uránmagvas lőszerek bevetési térségeiben, de nem mutatták ki a radioaktivitás fokozódását. A vér- és vizeletvizsgálatok nem találták a katonák szervezetében nehézfémek lerakódását.

Az ad hoc bizottságban 50 ország vesz részt: a NATO tagjain kívül a két békefenntartó erőbe kontingenst adó egyéb országok, rajtuk kívül ott vannak Bosznia, Horvátország és Új-Zéland képviselői, és a legutóbbi ülésen elhatározták, hogy meghívják Jugoszláviát is. A nemzetközi szervezetek közül képviselteti magát az Egészségügyi Világszervezet, az ENSZ Környezetvédelmi Programja, az EBESZ, az Európai Unió és az ENSZ főtitkár balkáni megbízottjának irodája.
A sajtóértekezleten bemutatták az uránmagvas lőszerek bevetési helyeinek térképét, amit ezután feltettek a NATO internetes honlapjára is.

"A portugál miniszterelnök és a spanyol védelmi miniszter a NATO-főtitkártól levélben kért felvilágosítást az uránötvözetű lőszerek esetleges egészségi ártalmairól. Természetesen választ is kapnak rá" - mondta Mark Laity, a NATO megbízott szóvivője. Laity elmondta, hogy az ad hoc bizottság legutóbbi ülésén az amerikai képviselő 600-oldalas tudományos jelentést ígért az uránium és a páncéltörő lövedékekben nyomokban előforduló transzurán nehézfémek - neptúnium, americium, plutónium - egészségi hatásairól. Az ideiglenes koszovói ENSZ közigazgatás megvizsgáltatta a koszovói hadszíntereket az Egészségügyi Világszervezettel. "Ez a vizsgálat is azzal végződött, hogy a szegényített uránium nem jelent veszélyt, más nehézfémek valamivel inkább" - közölte.

Az ad hoc bizottság főleg a gyanúba keveredett szegényített uránium hatásvizsgálatairól hasonlítja össze az egyes országokban végzett vizsgálatok eredményét, de sok ország folytat vizsgálódásokat a balkáni veteránok más betegségeiről és azokat az eredményeket is közreadja a bizottságban.

(MTI)

Korábban:

(2001. január 22.)