Izrael új miniszterelnöke nem enged Jeruzsálemből<br/>

Az izraeli miniszterelnöki választás győztese Ariel Saron, a Likud vezetője, új kihívások elé néz. Az egész világ megrökönyödve vette tudomásul a mindenki által palesztin- és békeellenesnek tartott "sebhelyes harcos" győzelmét. Sokan a békefolyamat megakadásától tartanak. Az [origo] által megkérdezett politológus szerint azonban ettől nem kell félni.

Ariel Saron híres vitézségéről és hírhedt kegyetlenségéről
Izrael új miniszterelnöke a Likud párt vezére, Ariel Saron. A "buldózer", aki az "izraeli héják" közé tartozik, a béketárgyalásokhoz való fenyegető hozzáállása miatt érdemelte ki becenevét. A palesztinok őt okolják a villongások kiújulásáért. Mint ismeretes, Saron tavaly szeptemberi templom-hegyi látogatása váltotta ki a palesztinok ismételt tüntetéssorozatát. Saron viszont a Palesztin Hatóságot okolja az erőszakhullám elharapódzásáért.

Fotó: Saron győzelmi beszédet tart

Saron egységkormányt akar

Barak miután elismerte vereségét, lemondott pártelnöki posztjáról és parlamenti mandátumáról. Barak ezzel elutasította Saron nemzeti egységkormányra való meghívását. Lemondása után azonnal megindultak a találgatások a párton belül az esetleges új elnök személyéről. Az új elnök személye döntő lehet a Likuddal való együttműködés szempontjából. Bányai László politológus szerint fontos momentum, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben, a győztes fél javasolja az egységkormányt. Persze az sem mellékes, hogy a Knesszetbéli erőviszonyok megegyeznek a választások előttivel, mivel csak miniszterelnök-választás, nem pedig általános választás volt.

A 120 fős Knesszetben a Munkapártnak 26 képviselője, a jobboldali Likudnak 19, az ortodox Sasz pártnak 17, míg a balközépnek számító Merecnek 10 képviselője van. Rajtuk kívül még 11 kisebb, 2 vagy 6 képviselőt adó párt van jelenleg az izraeli törvényhozásban.

Egyes információk szerint Ariel Saron telefonon már felajánlotta a tervezett egységkormány egyik miniszteri posztját Simon Peresznek. Peresz elég rugalmas reálpolitikus ahhoz, hogy meg tudjon állapodni Saronnal - véli a politológus.

Egyelőre nem lehet megmondani, hogy ki, kivel és milyen feltételekkel kötne szövetséget, de az új kormány felállítására, és a kormányprogram kidolgozására, a hivatalos eredmények közzé tétele után még 45 nap áll Saron rendelkezésére. Amennyiben nem sikerül az egységkormány létrehozása,

Saron nem enged Jeruzsálemből

Ariel Saron beszédében "békét és igazi biztonságot" ígért az izraelieknek. Ennek feltételeként "a legszélesebb alapokon nyugvó nemzeti egységkormány felállítását" tűzte ki célként. Saron, Barakkal szemben, a palesztinokkal kötendő "bármiféle megállapodás alapjának Izrael biztonságát" jelölte meg. Saron továbbá kijelentette, hogy "Izrael fővárosa Jeruzsálem és örökké az is marad". Saron közölte: hiába követelik a palesztinok Jeruzsálem megosztását, ebben nem enged, ragaszkodik ahhoz, hogy Jeruzsálem csak az izraeliek fővárosa.

"Száradjon le a kezem, tapadjon a nyelvem a szájpadlásomhoz, ha Jeruzsálem nem lesz Izrael fővárosa" - tett esküt Saron.

A most 73 éves, ex-hadügyminiszter Ariel Saront, a Likudon és a jobboldali szövetségen kívül a vallásos pártok is támogattak.

A 2001. február 6-i közvetlen miniszterelnök választáson, a választásra jogosult 4,1 millió állampolgárnak csupán 62 százaléka vett részt. Ez az eddigi legalacsonyabb választási részvétel Izrael eddigi történelmében.

A palesztinok bojkottálták a választásokat, a félmillió választásra jogosultból csak 110 ezren járultak az urnák elé.

"Saron bezárja a béketárgyalások előtti ajtót"

Fotó: Barak lemondott pártelnöki tisztségéről

A Guardian szerint az arab világban háborús bűnösnek tartott Saron megválasztásával, az izraeliek elutasították a nyolc éve tartó oslói békefolyamatot. Az [origo] által megkérdezett politológus úgy véli ez téves feltételezés. Az oslói folyamat már 6-7 éve folyamatosan válságban van, az izraeliek választásukkal erre mondtak nemet - fogalmaz a szakértő.

Kétségtelen, hogy a palesztinok egy kemény tárgyalópartnert kaptak. Kénytelenek lesznek eddigi taktikájukon - miszerint a tárgyalásokon kicsikart engedmények ellenére nem hagynak fel az utcai erőszakkal - változtatni. Azzal, hogy Arafaték nem fogadták el Barak nagyvonalú ajánlatát Jeruzsálem megosztásáról, komoly esélyt szalasztottak el - véli a politológus.

Jasszer Arafat palesztin vezető is szeretné folytatni a béketárgyalásokat, igaz Saron kijelentette addig nem tárgyal, amíg izraeli vér folyik. A Palesztin Hatóság egy másik vezetője szerint, amennyiben az izraeli politikában Saron kampányszlogenjei valósulnak meg, akkor a békefolyamat nem vezet sehová.

A Palesztin Hatóság Izraellel tárgyaló küldöttségének vezető diplomatája, Szaeb Erakat kijelentette: Saronnak, amikor arról beszél, hogy a palesztinok hagyjanak fel az erőszakkal, tudnia kell: a megszállás (Kelet-Jeruzsálem 1967 óta tartó izraeli megszállása - a szerk.) maga is erőszak. A palesztin diplomata vélekedése szerint az a szellem, amelyben Saron Jeruzsálemről beszél, felér a béketárgyalások előtti ajtó bezárásával - idézte a Reuters.

Az izraeli-palesztin béketörekvésekkel szembenálló, Izrael ellen fegyveres harcot folytató Hamász mozgalom egyik vezetője, Iszmail Abu Sanab kedd esti állásfoglalása szerint "a harcias és bűnöző szellemiségű Saron megválasztásában az izraeli választók egy részének szélsőséges beállítottsága jutott napvilágra.

A The Times szerint azonban az izraeliek az erőszak ellen szavaztak, és személyes biztonságukat a politikai párbeszédnél fontosabbnak ítélték. A lap szerint az oslói folyamat helyett akár másfajta megoldás is szóba kerülhet.

George W. Bush amerikai elnök telefonon gratulált Saronnak a győzelemhez. Colin Powel amerikai külügyminiszter csak annyit mondott, hogy "időt kell hagyni a győztesnek". Egy szíriai újság véleménye, hogy Saron győzelme veszélybe sodorhatja a térség biztonságát. Kono Johei japán külügyminiszter Saron győzelmét követő nyilatkozatában arra hívta fel a jobboldali politikust, hogy ne tegye semmivé a béke megteremtésében már elért eredményeket, s felajánlotta Japán közreműködését a térség békéjének, szilárdságának kialakításához.

Thorbörn Jagland norvég külügyminiszter szerint "minden ok megvan arra, hogy aggasztónak találjuk a közel-keleti helyzetet, ha Ariel Saron hozzálát, hogy megvalósítsa a választási hadjárat során hangoztatott programját".

[origo]

Ajánló:

(angolul)

Korábban:

(2001.02.06.)