A német hírszerzés szerint Oroszország háborúba keveredhet az iszlám szélsőségesekkel <br/>

A német hírszerzés közelmúltban közzétett helyzetértékelése szerint Oroszország rövidesen háborúba keveredhet a közép-ázsiai köztársaságokat fenyegető iszlám szélsőségesek fegyveres alakulataival. A németek nincsenek egyedül ezzel a feltételezésükkel. Hasonló jelentést tett közzé tavaly a CIA. Az iszlám csoportok terjeszekedésének egyik másik oka lehet, Közép-Ázsia természeti kincsei fölötti ellenőrzés megszerzése is.

A német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) arra számít, hogy tavasszal iszlám támadás éri Üzbegisztánt, Kirgizisztánt és Tádzsikisztánt. A BND értesülései szerint a szélsőségesek az afganisztáni tálibokkal összefogva akarnak kalifátust létrehozni a térségben. Ez a törekvés kiválthatja az orosz katonai fellépést.

A németek nincsenek egyedül ezzel a feltételezésükkel. Minden eddiginél nagyobb arányú támadásra számítanak Oroszország, Kína, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Kazahsztán különleges alakulatainak a tisztjei és biztonsági vezetői is. Február közepén a kirgiz fővárosban már azt vitatták meg, hogyan készüljenek fel a radikálisok várható támadásaira. Nemzetközi antiterrorista központot létesítenek, hogy összehangolják akcióikat.

Tapasztalataik már vannak. Tavaly elkeseredett harcokat vívtak Kirgizisztánban a kormányerők az iszlám fundamentalista szabadcsapatokkal. A háttérben pedig mindvégig ott vannak az afganisztáni tálibok - pénzzel, fegyverrel, katonákkal. Afganisztánban és Pakisztánban legalább 19 olyan tábort tartanak nyilván az oroszok, ahol a tálibok ellenőrzése alatt csecsen harcosokat képeznek ki. Állítólag Albániában, Libanonban és Boszniában is vannak táborok, amelyekben zsoldosokat készítenek fel az oroszok ellen.

Oroszország fenyegetettsége beleillik a világméretű iszlám terjeszkedésbe. A CIA egy tavalyi előrejelzése is a terrorista akciók fokozódásával számolt. Az egymilliárd embert számláló muzulmán világban számos olyan irányzat és csoport létezik, amelyik partner az újabb és újabb öngyilkos kalandokhoz. Az iszlám fanatizmust korábban nem sorolták az Oroszországot fenyegető veszélyek közé. Olyannyira nem, hogy a kilencvenes évek elején még amiatt panaszkodott a sajtó hasábjain egy vallásügyi tisztségviselő, hogy az iszlám több évtizedes álmából csak nagyon lassan ébredezik Oroszországban. 1917 előtt a hatalom csupán arra törekedett, hogy az iszlámot távol tartsa a politikától, a forradalom után már a vallás felszámolása volt a cél. A jelcini korszakban is megtartotta a hatalom a hideg távolságtartást és a gyanakvást. Úgy tűnt, a Kremlnek nem lesz sok gondja az iszlámmal.

Követői szétszórva élnek Oroszországban. 1995-ös felmérések 15 millióra becsülték az oroszországi iszlám hívők számát. Moszkvában, Szentpéterváron, a Don melletti Rosztovban, Penzában, Szaratovban, Asztrahánban, Orenburgban, Nyizsnyij Novgorodban, Omszkban, Tyumenyben és Habarovszkban van a legtöbb iszlám közösség. Ennél azonban Moszkva számára idegesítőbb lehet, hogy a volt Szovjetunió területén negyven-ötvenmillió muzulmánt tartanak számon, többségük a függetlenné vált közép-ázsiai köztársaságokban él.

Az Észak-Kaukázusban az iszlámnak mélyek a gyökerei. Ez már az Öböl-háború időszakában is megmutatkozott a Szaddám Huszein iránti rokonszenv fellángolásában. Az afgán, a pakisztáni, a török és az iráni üzletemberek magabiztosan járnak ebben a világban. Iránból érkezett könyvekből tanítják a hívőket politikára, népfelkelésre. Pénzzel tömik ki a radikális politikusok zsebeit. Ehhez képest a gomba módra szaporodó mecsetek és vallási központok kisebb fejtörést okoznak Moszkvának.

Törökország és Irán egymással vetekszik a szovjet utódállamok megnyeréséért. Ankara inkább diplomáciával, banki tőkével operál, Teherán viszont a vallási expanziótól sem riad vissza.

A csecsen háború kitűnő terep azok számára, akik az iszlám zászlaját akarják lobogtatni. Pedig a csecsen háború nem vallási jelszavakkal indult. Mint ahogy Szilágyi Ákos Oroszország elrablása című könyvében megállapította, az iszlámra hivatkozó csecsen állam valójában az oroszországi maffia "kalózállamának" a szuverenitását testesítette meg. Az iszlámot csak később "fedezte fel" magának a csecsen hadvezetés. Mint ahogy a volt párttitkárok is némi késedelemmel jöttek rá, hogy az iszlám lobogója alá állva nagyobb eséllyel védhetik meg hatalmukat. Ez a zászlóbontás állandó hangoskodással, radikalizmussal és nem egy esetben nyílt oroszellenességgel párosul.

Moszkva nem teheti kockára a közép-ázsiai természeti kincsek feletti ellenőrzést. A geológusok szerint a Kaszpi-tengeri olaj mennyisége Szaúd-Arábia készleteit is megközelítheti. Nyugati szakértők szerint tíz év múlva az évente kitermelt gáz és olaj mennyisége elérheti a több száz- millió tonnát. Vagyis aki megszerzi a Kaszpi-tenger feletti ellenőrzést, az felboríthatja az olajfronton lévő erőviszonyokat és megroppanthatja az OPEC-től való függőségi viszonyt.

Ennek a kincsnek a megszerzéséért Oroszországon kívül Azerbajdzsán, Kazahsztán, Türkmenisztán, Dagesztán, Csecsenföld, sőt Irán, Kína, Törökország és a nyugati világ is nagy erőfeszítéseket tesz. Különösen az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát izgatja a Kaszpi kiaknázásának lehetősége. A NATO főtitkár tavalyi közép-ázsiai körútja jól tükrözte a befolyás megszerzéséért indított versenyfutást. De sokat- mondó volt az is, hogy Clinton egyezményt kötött a térség szovjet utódállamaival arról, hogy vezetéket építenek a Kaszpi-tengeri olaj elszállítására. Ez a vezeték elkerüli Oroszországot.

Amikor Azerbajdzsán bejelentette, hogy milliárdos olajtartalékokkal rendelkezik, 15 állam 34 vállalatának képviselőit küldte az országba. De Kazahsztánban is tucatnyi külföldi monopólium kutat az olaj után. Van, aki Moszkva fegyveres segítségére számít ebben a játszmában, van, aki éppen vele szemben igyekszik pozíciókhoz jutni. Mindenki sokat nyerhet és sokat veszíthet. Ha Washington az iszlám szélsőségesek Moszkva elleni indulataira építene, maga is csapdába eshetne, hiszen ha Közép-Ázsiában az iszlám megerősödik, az végső soron az Amerika-ellenes érzelmeket is felhevítheti a világban. Csakhogy nagy a csábítás megragadni minden lehetőséget.

(Népszava)