Macedónia a háború küszöbén<br/>

Huszonnégy órás ultimátumot adott kedden este a macedón hadsereg az albán lázadóknak, hogy megadják magukat vagy pedig kivonuljanak az ország területéről. Előzőleg a rendőri erőkkel közösen offenzívát indított az albán szakadárok ellen az ország északi részén lévő tetovói magaslatokon. A lázadók szövetségi államot követelnek Macedóniában, a macedón kormány terroristának tekinti őket.

A macedón belügy- és a védelmi miniszter által aláírt ultimátum leszögezi: a macedón csapatok, köztük a felvonult harckocsizó egységek a kedd éjféltől szerda éjfélig tartó időszakban nem lövik a szakadárok tetovói állásait, hacsak onnan meg nem támadják őket. Ezt követően azonban minden eszközt bevetnek a "terroristák állásai ellen, amíg azok meg nem semmisülnek" - figyelmeztet a közlemény.

Az ultimátumot alig három órával azután adták az albán szakadároknak, hogy kedden késő délután a macedón kormánycsapatok T-55-ös harckocsik bevonásával offenzívát indítottak a Nemzeti Felszabadítási Hadseregnek (UCK) az ország északi részén, főként Tetovóban és környékén "ténykedő" fegyveresei ellen.

A hadsereg szóvivője az AFP-nek kijelentette: minden rendelkezésükre álló eszközt bevetnek a "terroristák" ellen, ugyanakkor igyekeznek megkímélni az övezetben tartózkodó polgári lakosok életét. A macedón kormányerők a konfliktus kirobbanása - február vége - óta most először harckocsikat is bevetettek az albán szakadárok állásai ellen.

Nem sokkal a hadművelet megindítása előtt a macedóniai albán Nemzeti Felszabadító Hadsereg (UCK) közleményt juttatott el a macedón médiához, amelyben a többi között hangsúlyozza: "elfogyott a türelme, mert a macedón hatóságok képmutató magatartást tanúsítanak, egyszerűen nem reagálnak az albánok követeléseire". Ezért az UCK kijelenti: nincs más választása, mint az, hogy fegyverrel harcoljon a macedóniai albánok jogaiért. "Követeljük, hogy tartsák tiszteletben nemzeti identitásunkat, hogy ne hazudjanak többet, hogy az albánok élvezhessék valamennyi jogukat. Nem vagyunk terroristák, sem kalandorok, nem akarunk gyilkolni, nem akarunk háborút, de mostantól kezdve már semmi nem rajtunk múlik" - hangoztatja az UCK közleménye. Egy korábbi közleményben a lázadók azt követelték, hogy alakítsák át Macedóniát két részből álló szövetségi állammá, amelyben az albánok kapnák az ország nyugati, a macedónok pedig a keleti részét, és mindkét "szövetségi államnak" saját hivatalos nyelve és zászlaja lenne.

Az offenzíva megkezdésével csaknem egy időben érkezett a hír arról, hogy a két legnagyobb macedóniai albán kisebbségi párt: a Demokratikus Felvirágzás Pártja és az Albánok Demokratikus Pártja Szkopjéban Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője jelenlétében közös nyilatkozatot írt alá, amelyben elítélik a politikai célú erőszakot, és felszólítják az ország területén működő lázadó csoportokat: tegyék le a fegyvert és térjenek haza békében otthonukba. Solana a Nemzeti Felszabadító Hadsereg elszigetelése felé tett biztató első lépésnek nevezte a közös nyilatkozatot, amelyet Borisz Trajkovszki macedón elnök is üdvözölt.

Nagy-Britannia katonai tanácsadókat küld

Nagy-Britannia két magas rangú katonai szakértőt küld Szkopjéba, hogy tanácsokkal segítse a macedón kormány erőfeszítéseit az albán lázadók elleni fellépésben. A brit védelmi minisztérium keddi bejelentésére röviddel az előtt került sor, hogy a macedón hadsereg támadást indított az ország északnyugati részén lévő Tetovóban és körzetében harcoló albán gerillák ellen.

A védelmi tárca közleménye szerint a két brit tiszt csatlakozik a brit hadsereg Szkopjéban szolgálatot teljesítő tanácsadójához, aki segíti a szkopjei vezetést a NATO-hoz való csatlakozásra való felkészülésben.

A tárca illetékese cáfolta azokat a nap során Londonban felröppent találgatásokat, hogy London nagy létszámú katonai tanácsadói csoport küldésével tervezi segíteni Macedónia és a szomszédos Koszovóban állomásozó NATO-erők erőfeszítéseit az albán gerillák utánpótlási útvonalainak elvágására a macedón-koszovói határ mentén.

A hét végén albán-szerb tárgyalás kezdődik

A Jugoszláviában tárgyalásokat folytató Peter Feith NATO-különmegbízott véleménye szerint a belgrádi kormány tisztviselői és a dél-szerbiai albán felkelők pénteken megkezdhetik a tárgyalásokat a dél-szerbiai Presevo- völgyben kialakult válsághelyzet rendezéséről.

Dél-szerbiában a szerb biztonsági erők és az albán fegyveresek tavaly óta szinte rendszeresen összecsapnak a koszovói közigazgatási határnak ezen a részén. A harcoknak több tucat halottja volt eddig. A felek a múlt héten a NATO közvetítésével tűzszünetben állapodtak meg. Feith kedden a dél-szerbiai Bujanovacon Nebojsa Csovics szerb kormányfő-helyettessel folytatott tárgyalását követően újságíróknak elmondta, hogy elégedett az előkészítő tárgyalások legutóbbi fordulójával.

Csovics hasznosnak minősítette Feith-tel folytatott megbeszéléseit, amelyeken "bizonyos haladást" értek el. - Egyeztettük álláspontunkat a NATO-val, és pénteken megkezdhetjük a tárgyalásokat - mondta a szerb politikus.

(MTI)

Ajánló: