Macedóniát csak egy-két hét választja el a katasztrófától - állítja egy francia szakértő<br/>

Macedóniában lázadás előtti helyzet van, és csak egy-két hét választja el a katasztrófától. A francia szakértő szerint az albánok felkelése több dologgal is összefüggésbe hozható. Ilyen például Koszovó státusának tisztázatlansága, vagy az amerikai kormány terve, miszerint kivonná csapatait a térségből. A szélsőséges albánok harci kedvét a koszovói helyhatósági választásokon elszenvedett vereségük is fokozhatja. A nyugati elképzelések a térség helyzetének rendezéséről semmiféle viszonyban nem állnak a valósággal - állítja a szakértő.

Macedónia lázadás előtti állapotban van, s mindössze egy vagy két hét választja el a katasztrófától - állítja egy francia Balkán-szakértő. Jacques Rupnik szerint a helyzet kialakulásában az albán nacionalisták erőszakos fellépésén kívül szerepe van annak is, hogy a nyugatiaknak semmilyen közös programjuk nincs a Balkán tekintetében.

Rupnik a Libération című francia lap szerdai számában közreadott elemzésében az albán szélsőségesek macedóniai lázadásának egyik okát abban jelölte meg, hogy Koszovó státusának függőben hagyásával egész Jugoszlávia fennmaradásának kérdése megoldatlan maradt. Rupnik úgy véli, az albán nacionalisták akcióba lépése összefüggésbe hozható az új amerikai kormány azon bejelentett szándékával is, hogy kivonja erőit a térségből.

A szakértő a jelenlegi helyzet előzményei közé sorolja, hogy a Koszovót sújtó szerb elnyomás évtizede alatt a tartományból igen sok albán menekült át a szomszédos Macedóniába. E menekültek között szép számmal voltak olyanok is, akik a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) soraiban küzdöttek Koszovóban.

Rupnik az utóbbi időszak fontos fejleményének minősítette, hogy az elmúlt héten Tiranában közös gyűlést tartottak a koszovói, macedóniai, szerbiai és montenegrói albán mozgalmak vezetői, akik e tanácskozásra nem hívták meg a mérsékelt albán vezetőt, Ibrahim Rugovát. Rugova a tavaly októberi koszovói helyhatósági választásokon erőszakmentes függetlenségi programjával maga mögé utasította a radikális UCK képviselőit. A szélsőségesek jelenlegi erőszakos akciói valamiféle módon erre a helyzetre adnak választ.

A Balkán-szakértő kiemelte, hogy a nyugatiak szembeszökő tétlensége a NATO 1999. tavaszi fellépésétől folyamatosan nyomon követhető. A KFOR arra hivatkozik, hogy mandátuma rendőri feladatok ellátására jogosítja fel. Nehéz azonban megérteni - érvel Rupnik -, hogyan lehetséges, hogy egy 40 ezres haderő nem képes hatékonyan lezárni egy gépkocsin két óra alatt bejárható terület határait. Ebben a helyzetben a mandátum átalakítása lenne a megoldás, ezt azonban az a félelem akadályozza, hogy a NATO belekeveredhet egy áldozatokkal járó etnikai konfliktusba. Ha azonban vállalnák, hogy beavatkoznak valamiféle rendezés kikényszerítése érdekében, akkor meg kellene határozni, milyen rendezésről van szó. Rupnik véleménye szerint a nyugatiaknak semmilyen közös elképzelésük nincs a Balkán térségére nézve. A Biztonsági Tanács 1244-es számú határozata, amely nemzetközi protektorátus felállítását írta elő Koszovóban - semmiféle viszonyban nem áll a valóságos helyzettel. A határozat azt mondja ki, hogy Koszovó Jugoszlávia része, miközben de facto már elszakadt tőle - szögezi le az elemző.

A szakértő a helyzet rendezésére új kongresszus összehívását tartaná szükségesnek, amely körvonalazná a posztjugoszláv helyzetet, és rendezné a vitás kérdéseket. Ez azonban elképzelhetetlen egy közös nyugat-európai Balkán-terv hiányában - mondja Rupnik.

(MTI)

Ajánló:

(franciául)