Csak egy fontosabb kérdésben nem tudtak megállapodni a stockholmi EU-csúcson<br/>

Csak egyetlen fontosabb kérdésben, az áram- és gázpiacok liberalizálásának határidőhöz kötésében nem sikerült megállapodást elérni az EU stockholmi csúcsértekezletén. Gerhard Schröder német kancellár úgy nyilatkozott: az Európai Unióban egyre nagyobb támogatottságra talál indítványa, hogy a kelet-európai munkavállalók országaik csatlakozását követően csak hétéves átmeneti időszak után léphessenek be az unió munkaerőpiacára.

Göran Persson svéd kormányfő három területen is áttörésről számolt be a szombaton zárult kétnapos csúcs eredményeit összegző sajtóértekezleten. A tizenötök jóváhagyták az uniós tőkepiaci szabályozás új mechanizmusára tett javaslatot, egyetértésre jutottak a postai szolgáltatások liberalizálására vonatkozó irányelvről, és elérhető közelségbe került a megállapodás az európai légiközlekedés irányításának harmonizálásáról is. Persson szerint ez utóbbi kérdésre a júniusban Göteborgban tartandó csúcson visszatérnek.

Franciaország különvéleménye miatt nem jött létre konszenzus a villamosáram- és gázszolgáltatások piacának teljes megnyitására az Európai Bizottság által javasolt határidőkről. A bizottság tervezete a teljes liberalizáció 2005-ig történő megvalósítását irányozta elő, Párizs azonban fenntartotta azt az álláspontját, amely szerint a szolgáltatások minőségének és a fogyasztói érdekek szem előtt tartásának szempontjai fontosabbak, mint a határidőkhöz való ragaszkodás. A tizenötök végül olyan kompromisszumos megállapodásra jutottak, hogy a kérdést visszautalják a brüsszeli bizottság elé, és új javaslatot kérnek tőle. - A dereguláció szükségességében ugyanakkor valamennyi tagállam egyetért - hangoztatta Persson.

A csúcs egyik legfontosabb eredménye a pénzügyi szolgáltatások piacának új szabályozási rendjére tett javaslatcsomag jóváhagyása. Az Alexandre Lamfalussy vezette bölcsek bizottsága által erre kidolgozott programról még a stockholmi értekezlet előtt is élénk viták folytak, és Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke a záró sajtóértekezleten azt mondta, hogy egy héttel ezelőtt még "egy lyukas garast sem adott volna" volna a bölcsek jelentésének elfogadásáért.

Prodi ugyancsak elégedetten nyilatkozott a Stockholmban elért eredményekről, bár megjegyezte, hogy a bizottság által elsődleges fontosságúként kezelt kérdések egyikében, az egységes európai szabadalom ügyében nem született megállapodás. Nem történt érzékelhető előrehaladás a közös európai műholdas navigációs rendszer kiépítésének Galileo néven ismert programját illetően sem, Prodi azonban határozottan cáfolta, hogy megakadt volna a folyamat. Nincs már politikai ellenállás a programmal szemben, mint kezdetben, és fokozatosan létrejönnek a finanszírozás feltételei is - hangoztatta.

A csúcs külpolitikai témáival kapcsolatban Persson - kérdésre válaszolva - elvetette azt a párhuzamot, amelyet a csúcsértekezletre meghívott Vlagyimir Putyin orosz elnök előző nap a csecsenföldi válság eredete és a jelenlegi macedóniai helyzet között vont. - Rendkívül veszélyes és legtöbbször értelmetlen is alapvetően eltérő politikai közegben kirobbanó válságok összehasonlítása - mondta.

- Az unió mezőgazdaságát sújtó állategészségügyi problémákról a tizenötök rövid és célratörő eszmecserét folytattak - közölte Persson, megerősítve, hogy a közös költségvetésből nem tudnak pótlólagos alapokat rendelkezésre bocsátani a száj- és körömfájásjárvány vagy a marhakórválság következményeinek enyhítésére.

Az EU-csúcson Gerhard Schröder német kancellár úgy nyilatkozott: az Európai Unióban egyre nagyobb támogatottságra talál indítványa, hogy a kelet-európai munkavállalók országaik csatlakozását követően csak hétéves átmeneti időszak után léphessenek be az unió munkaerőpiacára.

Javaslata szerint az uniós csatlakozásra váró országok - köztük Lengyelország, Magyarország és Csehország - állampolgárai legalább hét éven át nem szerezhetnének letelepedési engedélyt a jelenlegi tizenöt tagállamban a bebocsátást követően.

Az AP hírügynökség jelentése szerint a kétnapos stockholmi EU-csúcstalálkozón Gerhard Schröder és Wolfgang Schüssel osztrák kancellár arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkát keresők 80 százaléka köteles lesz letelepedésért folyamodni azokban az országokban, ahol állást keres, különben pénzbírságra számíthat.

Schröder a találkozó után úgy nyilatkozott, hogy hétéves átmeneti időszakról szóló indítványa "nem ütközött ellenvetésbe". A téma részletesebben állítólag a következő, június közepére beütemezett EU-csúcstalálkozón kerül terítékre.

(MTI)

Korábban:

(2001. március 23.)