Környezeti katasztrófát okozhatnak az elégetett állatok<br/>

Az állati tetemek megsemmisítése komoly környezetkárosító hatásokkal jár Angliában. Mind az égetés, mind a tetemek elföldelése veszélyt jelent a felszíni vízfolyásokra, a levegő és a föld minőségére is. Ezenkívül több módszer sem biztosítja százszázalékosan, hogy a kórokozók nem terjednek tovább. Az aggódó környezetvédelmi szervezetek egyikének képviselője szerint napalmmal kellene elégetni az állatok maradványait.

A brit kormányt mind többen vádolják azzal, hogy nem vesz tudomást a száj- és körömfájás miatt legyilkolt és megsemmisítésre kerülő állati maradványok környezetszennyező hatásáról - jelentette a BBC. A brit helyi hivatalnokok szerint félő, hogy a lemészárolt állatok tetemei beszennyezik a vizeket, a földet és a levegőt.

Többen attól is félnek, hogy az esetleg BSE kórokozóval fertőzött, a száj- és körömfájás miatt lemészárolt szarvasmarhák tetemei tovább terjeszthetik mindkét betegséget. Több környezetvédelmi szervezet úgy véli, nem biztosított sem a száj- és körömfájás, sem a BSE kórokozójának megsemmisülése, egyes égetéses tetemmegsemmisítési módszerek esetében.

A módszereket a brit agrártárca és a Környezetvédelmi Hivatal (EA) sorolta be, biztonságosságuk szerint. A leghatásosabb és legbiztonságosabb a beolvasztás, ezzel biztosan elpusztul mindkét betegség kórokozója, teljesen megsemmisül a tetem. A hivatalos hamvasztókban történő hamvasztás is alkalmas arra, hogy elpusztítsa mind a tetemet, mind a vírusokat. A kiépített szemétlerakó helyeken való elhelyezés az EA szerint minimálisra csökkenti a felszíni vízfolyások elszennyeződésének kockázatát. A tetemek farmokon való elégetése ugyan szintén csökkenti a száj- és körömfájás vírus elterjedésének esélyeit, de a vele járó füst és bűz rövid távú légminőségromlást okoz a környéken. Az állatok helyben való elföldelése közép- és hosszú távon is kockázatot jelent a felszíni vizek elszennyeződése és a termőföld kiégése szempontjából - írja a BBC.

A máglyákon való elégetésnél elsősorban az jár komoly környezetvédelmi kockázattal, hogy az állatok halotti máglyáit különféle - gyakran veszélyes - anyagokkal táplálják. Az égetéshez használt anyagok köre a vasúti talpfától a szénen és az autógumin át a különböző aromás szénhidrogén-származékokig terjed.

Jelentős kockázatot hordoz magában az is, hogy a tetemeket olyan anyagokkal fertőtlenítik, amelyek komoly veszélyforrást jelentenek az élővilágra.

Más környezetvédelmi szervezetek szerint azonban az sem százszázalékosan biztosított, hogy például a máglyákon való elégetés esetén a kórokozók nem terjednek tovább. "A máglyára vetett tetemek gyakran felrobbannak. Nem tudhatjuk mekkora kockázatot jelent ez a száj- és körömfájás, valamint a BSE vírusának szétszóródásában" - mondta el a BBC-nek az NSCA (Nemzeti Tiszta Levegő és Környezetvédelmi Egyesület) főtitkárhelyettese. Tim Brown úgy véli, hogy a tetemeket a legegyszerűbb napalmmal elégetni: "Gyorsan és magas hőfokon ég, miközben beteríti a tetemeket zseléjével, továbbá sokkal olcsóbb, mint a máglya."

Angliában eddig több mint 1100 esetben jelentettek száj- és körömfájás-megbetegedést. Még 440 ezer állatot fognak leölni, eddig 764 ezret mészároltak le. Az elpusztított tetemek száma hétfőn közel félmillió volt.

Ajánló:

(angolul)