Emberek menekültek ki - például Alija Izetbegovics boszniai elnök -, utánpótlás és étel jutott be a városba azon az alagúton át, amit a szarajevói repülőtér alatt ástak Szarajevó ostromakor. A 800 méter hosszú, másfél méter magas járatot hat hónapig ásták - csákánnyal és lapáttal. A megmaradt alagútszakaszban és az ott berendezett múzeumban a BBC tudósítója járt.

Az alagút mindkét vége háborús zónába nyílt, azonban ez volt az egyetlen út, amin keresztül utánpótlást lehetett juttatni a három és fél éven át ostrom alatt állott Szarajevóba. Az alagúton át étel, üzemanyag, újságok és fegyverek érkeztek, és emberek távoztak, ha elég fontosak vagy szerencsések voltak, vagy - állítják egyesek - hajlandóak voltak fizetni a muzulmán maffiának azért, hogy kijutassák őket, az ostromlott Szarajevóból - írja a BBC. Az utánpótlási vonalként és menekülőútként egyaránt használt járatot 1993-ban 6 hónapig ásták önkéntesek, a szarajevói repülőtér alatt.

A csákánnyal és lapáttal kiásott 800 méter hosszú, alig másfél méter magas alagút inkább a kiválasztottak és szerencsések számára jelentett menekülést, mivel az akkori boszniai kormány korlátozta azok számát, akik használhatták a járatot. A menekülőknek gyakran két órán keresztül tartott a 800 méteres út megtétele, az elektromos kábelek és olajvezeték szegélyezte félhomályos járatban, kerülgetve a vastraverzeket - mondta el a BBC-nek Edis Kolar, az alagút egyik bejárataként funkcionált családi ház tulajdonosa. Ma is a Kolar-ház pincéjéből lehet lejutni a járat megmaradt, körülbelül 20 méteres szakaszába.

A tulajdonos a ház pincéjében múzeumot alakított ki, Szarajevó 3 éves szerb ostromának emlékeit őrzik itt. Az egyenruhákon, segélyszállítmányos zsákokon, töltényhüvelyeken kívül egy tolószéket is kiállítottak, amivel az elesett embereket juttatták a járat túloldalára. Kolar, aki alig 18 éves volt az ostrom idején, számtalanszor megjárta az alagút mindkét végét. A fiatalember büszkén meséli a BBC tudósítójának, hogy ő volt az, aki áttolta tolószékén magát az akkori boszniai elnököt, Alija Izetbegovicset is.

A lyukon keresztül az ellenőrzés megkerülésével lehetett fegyvert és utánpótlást csempészni az ostromlott városba. "Az egyetlen út volt, amin keresztül a katonák utánpótláshoz jutottak, e nélkül nem lehetett volna megszervezni a város védelmét" - mondta el a BBC-nek Edis Kolar, aki szerint az alagút nélkül Szarajevó nem lett volna képes tartani magát a szerb erőkkel szemben. A járaton át az ostromgyűrűn belülre juttatott ellátmány nélkül, a város polgárai még jobban szenvedtek volna - állítja Kolar.

Ajánló:

(angolul)