Jarab a kormányülés után újságíróknak elmondta: bár a Csehországban menedéket kérő csecsenek többsége nem teljesíti a politikai menedékjogra vonatkozó előírásokat, a kormány úgy döntött,
hogy tekintettel az ottani háborús és bizonytalan helyzetre kérésüknek eleget tesz. A kilencvenes években hasonló módon és hasonló megfontolásokból kaptak Csehországban ideiglenes menedéket a jugoszláv menekültek. A menekülő csecseneket Csehország addig
fogadja be, míg Csecsenföldön nem változik meg a helyzet, és a menekültek nem tudnak visszatérni hazájukba. Az ideiglenes menekült státusa nem jelent letelepedési engedélyt Csehországban.
A menedéket kérő csecsenek többsége ugyanis nem tudja egyénileg bizonyítani, hogy hazájában üldözték őt. Prága most eltekint ettől a követelménytől, mert csecsenek a visszautasítással kilátástalan helyzetbe kerülnének - mondta Jarab. Az intézkedés néhány száz csecsen állampolgárt érint, akik már Csehországban tartózkodnak.
1991 és 1997 között Prága mintegy 5500 volt jugoszláv állampolgárnak adott ideiglenes politikai menedéket Csehországban, míg 1999-ben több mint ezer koszovói albánt fogadtak be.
Oroszország az elmúlt években többször is élesen bírálta a csehek Csecsenfölddel kapcsolatos politikáját. Moszkva különösen azt kifogásolta, hogy a csecsen kormány tagjait Prágában a külügyminisztériumban is fogadták.
(MTI)