A tavalyelőtti NATO-csapások után az ENSZ ideiglenes igazgatása alá vont szerbiai Koszovó tartomány ideiglenes hatalmi szerveit és azok jogköreit Hans Haekkerup ENSZ-misszióvezető szerette volna rögzíttetni egy dokumentumban - a belgrádi sajtó szóhasználatában "jogi keretben" -, az idénre tervezett általános választások előtt. A dokumentumról a múlt hét végéig azonban nem sikerült megállapodnia az ENSZ-igazgatásnak a koszovói albánokkal és szerbekkel.
Haekkerup hétfőn New Yorkba utazott, ahol a Biztonsági Tanács (BT) várhatóan a hét közepén foglalkozik majd a koszovói helyzettel. A "jogi kerettel" szembeni jugoszláv kifogásokat ismertetve Goran Szvilanovics külügyminiszter hétfőn Belgrádban a BT-tagországok és az európai uniós trojka nagykövetei előtt hangsúlyozta: országa csakis a Koszovót ENSZ-igazgatás alá helyező BT-határozattal összhangban, Jugoszlávia területi épségének tiszteletben tartása mellett támogatja ideiglenes koszovói önkormányzati intézmények létrehozását. Elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a jogi keret kidolgozásával megbízott munkacsoport egyetlen érdemi szerb módosító indítványt sem fogadott el, miközben a jogi keret tervezete nem irányoz elő olyan mechanizmusokat, amelyek kellőképpen megvédenék a többségében albánok lakta tartományban élő szerb kisebbség érdekeit.
Belgrádi jelentések szerint Zoran Djindjics szerb kormányfő németországi látogatásán többek között szintén azt húzta alá, hogy a majdani koszovói parlament ne legyen szavazattöbbségi elven működő intézmény, hanem építsenek be kisebbségvédő mechanizmusokat.
A jugoszláv kormány és a szerb parlament a múlt héten külön-külön nyilatkozatban fejezte ki a jogi kerettel szembeni kifogásait.
(MTI)
Korábban:
(2001. május 4.)