Koalícióban próbálja legyőzni a nacionalista kormányerőt az ellenzék Baszkföldön <br/>

Május 13-án választásokat tartanak Baszkföldön. Az ellenzék koalícióban indul a nacionalista kormányzópárt ellen. Juan José Ibbaretxe jelenlegi nacionalista kormányfő kijelentette, nem lép koalícióra a Baszk Állampolgárokkal (EH), az ETA terrorszervezet politikai pártjával. A közvélemény-kutatások szerint az EH magában több mint tíz, az ellenzék a szavazatok közel 40 százalékára számíthat.

A közvélemény- kutatások adatai szerint a május 13-i baszk parlamenti választásokon mind a nacionalista, mind a nem nacionalista pártok koalíciója kormányra kerülhet.

A nem nacionalisták a változás jelszavát tűzték zászlójukra, és mindenki számára világos, hogy csak ők vethetnek véget a szeparatista terrorszervezet, az ETA tevékenységének, amelyet egyes történészek a polgárháború és a Franco- korszak "keserű örökségének" tartanak.

A Baszkföld északi része Franciaország, déli - nagyobb - része pedig Spanyolország területén található. A franciaországi baszkok száma nem éri el a 200 ezret, Spanyolországban viszont autonóm nemzetiségi területtel rendelkeznek. A spanyolországi Baszkföld három tartományt (Vizcaya, Guipúzcoa és Álava) foglal magában, lakosainak száma 2 089 628 fő, Fővárosa Vitoria-Gasteiz, területe 7234 négyzetkilométer. A tartomány Spanyolország egyik legfejlettebb, leginkább iparosodott része. A mezőgazdasági területén kiemelkedik a fakitermelés, az állattenyésztés és a halászat. A munkaképes lakosság 60 százaléka a szolgáltatóiparban dolgozik.

Az ETA eredetileg a Franco-korszak elnyomása ellen alakult

Betiltották az ETA ifjúsági szervezetét

A baszk nacionalizmus a Baszk Nacionalista Párt (PNV) 1894-es megalapításakor kapott először komoly politikai súlyt. A Franco-korszakban minden nacionalista megmozdulást csírájában fojtottak el. Ebben a helyzetben alakult meg 1959-ben a Baszk Haza és Szabadság (ETA) szervezete. Az ETA célja a francia és a spanyol Baszkföld egyesítése, külön országként való leválása, a szomszédos spanyol tartomány, Navarra annektálásával. A szervezet az erőszakot a politikai akció érvényes eszközének tekinti. Az ETA Franco 1975-ben bekövetkezett halála, majd a spanyol demokrácia megerősödése, valamint a Baszk Autonóm Tartomány 1979-es megalakulása után is folytatta és folytatja akcióit, és eddig több mint 800 embert gyilkolt meg.

Az ETA terrorcselekményei eleinte az általuk "elnyomó apparátusnak" nevezett katonaság, csendőrség és az igazságszolgáltatás képviselői ellen irányultak, ma már azonban a politikai pártok képviselői ellen is intéznek támadásokat. A szervezet vezetői és kommandói ma már minden ideológiától mentes, anarchista, a társadalom szélére szorult fiatalokból állnak, akik a "kis intenzitású terrorakciókban", vagyis az állandósult utcai zavargásokban nevelkedtek.

Az ETA a támogatóitól kapott adományokból, az emberrablások alkalmával követelt váltságdíjakból és a baszk üzletemberektől rendszeresen, kizsarolt "forradalmi adókból" tartja fenn magát. A szervezet ezen kívül a legalitás keretein belül működő intézményi rendszert is kialakított: több szakszervezete, ifjúsági szervezete, a foglyokat segítő jogi és érdekvédelmi szervezete, emberi jogi bizottsága, nemzetközi és kulturális szervezete és több lapja is van.

Ennek ellenére a terrorszervezet nem számíthat széles körű támogatásra. A közvélemény- kutatások adatai szerint a baszkoknak 18 százaléka van a függetlenség mellett, 35 százalékuk fokozottabb autonómiát
kívánna, 35 százalékuk pedig elégedett annak jelenlegi mértékével (a Baszk Autonóm Tartomány, a többi spanyol autonóm tartományhoz hasonlóan, széleskörű önállósággal rendelkezik adóügyi, egészségügyi, oktatásügyi területen, és saját rendőrsége is van). A Sigma Dos közvélemény kutatásából kiderült, hogy a Baszkföld lakóinak 51 százaléka egyaránt tekinti magát baszknak és spanyolnak, 29 százaléka csak baszknak és 16 százaléka csak spanyolnak.

A nem nacionalista ellenzék a szavazatok közel 40 százalékára számíthat

Miután nyilvánvaló, hogy az ETA magától nem hajlandó feloszlani, közel sem világos, hogy mi lenne a megoldás. A központi kormány pusztán rendőrségi és igazságügyi problémának tekinti a kérdést, a nacionalista pártok, elsősorban a több mint húsz éve egyeduralomban kormányzó PNV, viszont azt hangsúlyozzák, hogy az ETÁ-t, illetve politikai pártját, a Baszk Állampolgárokat (EH) - előző nevén Népi Egységet (HB) - nem lehet kihagyni a békefolyamatból.

A PNV az előző parlamenti időszakban a Baszk Szolidaritás (EA) mellett az EH támogatásával, hármas koalícióban kormányzott. Ezalatt az ETA több mint egy évre - 1998 szeptembere és 1999 novembere közt - beszüntette terrorakcióit, és megkezdődött a párbeszéd a központi kormány vezetőivel, de ezt a terrorszervezet megszakította. Ezalatt a PNV lényegében átvette az ETA szeparatista törekvéseit. Miután a terrorakciók újrakezdődtek, az EH kivonult a baszk parlamentből, Juan José Ibarretxe kormányfő és a PNV kisebbségben maradt, és a parlamenti választások előrehozására kényszerült.

A május 13-ra kitűzött választásokon az lesz az újdonság, hogy a két legfontosabb nem nacionalista párt - a központi kormányban abszolút többségben kormányzó, konzervatív Néppárt (PP) és az ellenzék legfontosabb pártja, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) - koalícióban indul. Az El País csütörtöki számában közölt, a
Szociológiai Kutatások Központja (CIS) által végzett közvélemény-kutatás adatai szerint a PNV-EA koalíciója a szavazatok 38,7 százalékára számíthat, a PP 24,7 százalékra, a PSOE - illetve helyi szervezete, a Baszk Szocialista Párt (PSE) - 18,6 százalékra, az EH 11,6 százalékra, a kommunista Egyesült Baloldal (IU) pedig 4,2
százalékra.

Juan José Ibbaretxe kampányában kijelentette, hogy semmiképpen nem fog koalícióra lépni az ETA pártjával, bár ezt - sajtókommentárok szerint - "senki nem hiszi el neki". José María Aznar, a központi kormány miniszterelnöke nemrég azzal támadta őt, hogy "Ibarretxe az egyetlen olyan európai kormány élén áll, amely a terroristák támogatásával került hatalomra".

(MTI)

Ajánló:

(baszk, francia, angol és katalán nyelveken)