Moszkva tagadja, hogy az USA tőlük venne rakétát<br/>

Az amerikai kormány arra készül, hogy katonai együttműködést ajánl Moszkvának, ha Oroszország nem ragaszkodik tovább a rakétavédelmi rendszerek fejlesztését korlátozó ABM-szerződéshez, írta a The New York Times. Moszkvában cáfolták, hogy az amerikaiak rendeltek volna az S-300-as rakétarendszerből.

A washingtoni kormányzat arra készül, hogy felajánlja Moszkvának: orosz fegyverek vásárlásával, katonai támogatás nyújtásával, valamint közös rakétavédelmi gyakorlatok tartásával hajlandó ellentételezni, ha Oroszország nem ragaszkodik az ABM-szerződés előírásaihoz - írta hétfőn a The New York Times, az amerikai kormányzat stratégiai tervezéssel foglalkozó illetékeseinek közlésére hivatkozva.

Ennek keretében az amerikaiak valószínűleg S-300-as típusjelű föld-levegő rakétákat vásárolnának Oroszországtól, és e rakétákat beilleszthetnék a létrehozandó, Oroszországot és Európát egyaránt oltalmazó integrált védelmi rendszerbe.

A The New York Times szerint amerikai tisztségviselők néhány indítványelemet már "vázoltak" az orosz illetékeseknek. (Május elején Moszkvában járt Paul Wolfowitz védelmi miniszterhelyettes és Stephen Hadley helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó.) A teljes, átfogó tervet George Bush amerikai elnök terjeszti majd Vlagyimir Putyin orosz államfő elé a június 16-i ljubljanai csúcstalálkozón.

Az orosz rakéták vásárlásának gondolata új, a többi elgondolás azonban már Bill Clinton elnöksége alatt is fölmerült - anélkül, hogy bármire jutottak volna. Szó volt arról, hogy az amerikaiak és az oroszok a jövőben közösen gyakorolhatnák az útnak indított támadó robbanófejek azonosítását és megsemmisítését, hogy az USA pénzt adna Oroszországnak az elavult radarrendszer korszerűsítésére, valamint, hogy a két ország megosztaná egymással az úgynevezett korai előrejelző rendszer révén nyert adatokat.

Az S-300-asok (más jelzésrendszer szerint: SA-10-esek) egyébként az amerikai lap szerint az amerikaiak szemében a legtöbb figyelmet keltő orosz fegyvertípusnak számítanak. Alkalmasak gyors repülésű bombázók, manőverező robotrepülőgépek, valamint a kevésbé fejlett rövid- és közepes hatótávolságú rakéta befogására, illetve megsemmisítésére. Elemzők szerint az amerikaiak Patriot típusú rakétáival vethetők össze. A The New York Times szerint a találati pontosság sem az S-300-as, sem a Patriot esetében nem kielégítő ahhoz, hogy lecsendesítse azokat, akik a rakétavédelmi rendszer megteremtésének tervét a mai technikai színvonal elégtelenségére hivatkozva bírálják.

Az oroszok azonban kidolgozták az S-300-as továbbfejlesztett változatát, az S-400-ast is, amely olyan műszaki paraméterekkel rendelkezik, ami éppen csak "belefér" a rakétavédelmi képességek fejlesztését korlátozó ABM-szerződés kereteibe. A The New York Times által idézett egyik amerikai szakértő azt mondta: az oroszok nagyon jó technológiával rendelkeznek, és az Egyesült Államoknak hasznot hajtana a velük való együttműködés.

Az amerikai elképzelések változást jelentenek a republikánus Bush-kormány hivatalba lépését közvetlenül követő hetekben hangoztatott állásponthoz képest. Akkor ugyanis az új adminisztráció azt hangoztatta: ha kell, Washington egyoldalúan is túllép a rakétavédelmi tervek megvalósítását akadályozó ABM-szerződésen. A lap szerint James Jeffords republikánus szenátor minap bejelentett függetlenné válása nyomán lényegesen nehezebbé válik Bush akaratának érvényesítése olyan kérdésekben, amelyek szakítópróbát jelenthetnek a republikánus és a demokrata párt között, hiszen Jeffords átülésével a demokraták váltak a szenátus többségi csoportjává.

A The New York Times szerint a Washington és Moszkva közötti, akár csak korlátozott mértékű rakétavédelmi együttműködés minden bizonnyal aggodalmat váltana ki a pekingi vezetés soraiban. Putyin és Csiang Cö-min kínai elnök már tárgyalt egymással arról, miként lehetne együttműködni a globális amerikai túlhatalom megfékezése érdekében. Fehér házi tisztségviselők azt mondják, hogy az USA "idővel" Pekinggel is hajlandó lenne megosztani bizonyos technológiákat.

Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter szerint Washington nem rendelt Sz-300-asokat Moszkvától, és más katonai-műszaki együttműködésre sem érkezett javaslat. Ivanov szerint az amerikaiak vásárlási szándéka sem oldaná meg a rakétavédelmi rendszerek problémáját, ugyanis az Sz-300-as légvédelmi, nem pedig rakétavédelmi rendszer, s nem alkalmas harcászati feladatok megoldására. Ivanov jelezte: amennyiben érkezne amerikai megrendelés, azt az illetékes orosz bizottság megvizsgálja, mert az Sz-300-as nem titkos rendszer, több tucat országnak adott már el ilyen fegyvert Moszkva.

Ivanov értékelte, hogy Washington konzultálni kíván a rakétavédelemről, de hozzáfűzte: egy éve tárgyalgatunk már, de semmi konkrétumot nem hallottunk az amerikaiaktól. Ivanov figyelmeztetett: az 1972-es ABM-szerződés felrúgása a hadászati stabilitást biztosító 32 más nemzetközi megállapodás megszűnését is jelentené, s beláthatatlan következményekkel járna.

Az orosz védelmi tárca vezetője közölte, hogy június elsejére befejeződik az orosz űrerők szervezése (vezérkaruk már felállt), amelyek a rakétatámadás előrejelzésével, kommunikációs feladatokkal, továbbá az egyre inkább gyérülő műholdflotta felügyeletével foglalkoznak majd.

Ivanov részt vesz az orosz-NATO tanács június 7-ei és 8-ai brüsszeli értekezletén, amikor a balkáni helyzetről, az európai biztonság kérdéseiről, illetve a közös rakétavédelemre előterjesztett orosz javaslatokról tárgyalnak. Ivanov várja az amerikai rakétavédelmi elképzelések konkrétabb felvázolását is.

(MTI)

Ajánló:

angolul