Az ír "nem" gondot okoz az EU-nak <br/>

Hidegzuhanyként érte az Európai Uniót a nizzai szerződésről tartott ír népszavazás elutasító eredménye, amelynek közvetlen és távolabbi következményeiről még nem sok megfoghatót tudtak mondani illetékesei a végeredmény péntek esti ismertté válásakor.

A nizzai szerződés nem tökéletes, s ezt már akkor is tudni lehetett, amikor a tizenötök tavaly december 11-én - nem akármilyen viták után és nehézségek árán - jóváhagyták. Minden fogyatékossága ellenére is előrelépést jelent azonban a bővítés és a még átfogóbb reformok felé - állapította meg az Európai Bizottság szóvivője az eredmények bejelentése után tartott rendkívüli sajtóértekezletén.

Jonathan Faull szerint e pillanatban még korai lenne válaszolni arra, milyen megfontolások késztethették az íreket a szerződés elutasítására. A dublini kormányra vár a feladat, hogy elemezze az eredményeket, s - már a következő napokban - tájékoztassa a többi tagországot arról, hogyan értelmezi a referendum negatív kimenetelét - fűzte hozzá.

A szóvivő elismerte, hogy az eredményben az uniós közvélemény európai ügyekről való tájékoztatásának és tájékozottságának, ezekben az ügyekben való részvételének nem éppen szívderítő állapota is tükröződik. "Több demokráciára, részvételre és felvilágosító munkára van szükség" - mondta egy kérdésre válaszolva. Nizzában azonban az a felismerés is megszületett, hogy az unió fejlődésének eddigi - alapvetően egymást követő kormányközi konferenciákon alapuló - formája nem tartható tovább. Ezért helyeződik a hangsúly mostantól mindinkább a lehető legszélesebb társadalmi vitákra és demokratikus részvételre.

Faull nem vállalkozott annak rögtönzött elemzésére, hogy szigorúan jogi értelemben szükség van-e a nizzai szerződésre a bővítési folyamat továbbviteléhez. "A bővítés az európai vezetők mostani nemzedékének és a jelenlegi Európai Bizottságnak a nagy célja, és az is marad" - szögezte le, hozzáfűzve, hogy az írországi népszavazás eredményét sem szabad a bővítés elutasításaként értelmezni.

A szerződés ratifikációs folyamata még épp csak hogy elkezdődött, és - bár határidők nincsenek - várhatóan a következő másfél évben lezajlik - állapította meg a szóvivő, aki szerint a bizottság a mostani eredmény ellenére is reménykedik ebben. Diplomaták és megfigyelők szerint a kialakult helyzetben elvileg két lehetőség kínálkozik: a szerződés újratárgyalása vagy egy újabb referendum kiírása Írországban. Az előbbi elhúzódó, bonyolult és megjósolhatatlan kimenetelű vitákba torkollhat, szerencsésebb esetben azonban megoldható lenne úgy is, hogy a szerződéshez jegyzőkönyvet csatolnának, amelyben választ adnának Dublin problémáira. Ehhez viszont mindenekelőtt ismerni kellene ezek mibenlétét.

Második népszavazás kiírására már volt példa. Dánia 1992-ben először elvetette a maastrichti szerződést, miután azonban uniós partnereitől megkapta az általa kért mentességeket, az egy évvel később tartott újabb népszavazás már pozitív eredményt hozott.

A dolgok iróniája, hogy a nizzai szerződést a tizenötök közül eddig egyetlen tagország ratifikálta - Dánia.

(MTI)

Korábban:

(2001. június 8.)