Biztonságpolitikai kérdésekről tárgyalt Bush Putyinnal első személyes találkozójukon <br/>

George W. Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök szombat délután a Ljubljana közelében lévő Brdo-kastélyban találkozott először személyesen egymással. A találkozó legfontosabb kérdésében, az amerikai rakétaelhárító rendszer kiépítésére vonatkozó tervvel kapcsolatban nem közeledtek az álláspontok.

A két vezető a brdoi megbeszélésen ismerte meg személyesen egymást. "Nagyon jó találkozó volt" - mondta George W. Bush amerikai elnök. "Meg vagyok győződve arról, hogy kölcsönös tiszteleten és őszinteségen alapuló kapcsolatot teremthetünk egymással" - fogalmazott Bush.

Bush bejelentette: őszre meghívta Washingtonba, illetve texasi farmjára Putyin orosz elnököt, aki elfogadta a meghívást. Putyin szintén meghívta őt, mondta az elnök, de oroszországi látogatásának időpontjára nem utalt. Jelezte, hogy júliusban szintén lesz alkalmuk találkozásra a G8 - a vezető ipari országok - genovai csúcsértekezletén.

Putyin elnök elmondta: Moszkva nem adta fel éles szembenállását az amerikai rakétaelhárító rendszer kiépítésével szemben, amelyet az Egyesült Államok a "lator államok" kiszámíthatatlan fenyegetéseire hivatkozva szorgalmaz.

Putyin közölte, hogy a két ország között "vannak eltérések a problémák megközelítésében". "Bármiféle egyoldalú akció csak bonyolultabbá teheti a különböző kérdéseket. Az oroszok abból indulnak ki, hogy az 1972-es ABM-szerződés (amely tiltja rakételhárító rendszerek fejlesztését és telepítését a két ország számára ) a modern biztonság építményének sarokköve.

Bush elnök - vélhetően - a rakétepajzs miatt kialakult feszültség enyhítése érdekében közölte, hogy Oroszországot fel kell venni a kereskedelmi világszervezetbe, és kijelentette: Washington kész ennek érdekében munkálkodni.

A tárgyalást követő sajtótájékoztatón egy újságíró mindkét elnök véleményét kérdezte a NATO-bővítéséről. Az amerikai elnök elmondta, hogy támogatja azt, majd felkérte Putyint, válaszoljon ő is a kérdésre. Putyin először nem reagált, de aztán ahogy Bush várakozóan rászegezte tekintetét, átlapozta a kezében tartott dossziét, mintha először olvasná. Elő fogom venni Önnek" - mondta végül Putyin, kiváltva Bush kuncogását, majd felolvasta a szöveget. "A szovjet kormány bejelenti szándékát, hogy tárgyalásokat kezdjen a NATO-országokkal a NATO-ban való részvételről". Arról a dokumentumról volt szó., amelyben a szovjetek 1954-ben javasolták a NATO-hoz való csatlakozásukat. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország azonnal elutasították a javaslatot.

A orosz elnök hozzáfűzte, hogy hasonló elutasításban részesült egy évvel ezelőtt, amikor a NATO-hoz való csatlakozás lehetőségét ismét felvetette Madeleine Albright akkori külügyminiszternek. Idézte a miniszter-asszony válaszát is: "Nézze, most nem erről van szó".

Az orosz elnök méltatta Bush elnök készségét az Oroszországgal való partnerségre: "Amikor egy nagyhatalom elnöke azt mondja, hogy Oroszországban partnert sőt akár szövetségest akar látni, az nagyon sokat ér számunkra". Putyin azonban aggodalmát is kifejezésre juttatta a NATO-val kapcsolatban: "Nézzük, ez egy katonai szervezet. Határaink felé halad. Miért?" - tette fel a kérdést.Vlagyimir putyin orosz elnök kijelentette, hogy George Bush-sal folytatott megbeszéléseinek fő témája a stratégiai stabilitás biztosítása volt.

A találkozón különösen részletesen foglalkoztak azokkal a biztonsági kérdésekkel, amelyek megoldásához új megközelítés szükséges. Oroszország hatalmas potenciállal rendelkező fontos ország és az orosz-amerikai együttműködés a földkerekséget veszélytelenebbé és virágzóbbá teheti.

A csúcs idején a szlovén rohamrendőrség páncélautókat és vízágyúkat vetett be, hogy feloszlasson egy ezer fős tiltakozó menetet, amely szombat délután a ljubljanai az orosz nagykövetség elé vonult. A rendőrség korábban környezetvédő tüntetőket vett őrizetbe, akik az amerikai nagykövetség kerítésére próbáltak felmászni. Putyin Ljubljanából a csúcstalálkozó után tovább utazott Belgrádba. Bush pedig visszautazott az Egyesült Államokba.

(MTI)