Évtizedekig sugárveszélyben dolgoztatták a német katonákat <br/>

Vágólapra másolva!
Évtizedekig súlyos betegségeket okozó sugárzás érte a radarállomásokon dolgozó német katonákat - állítja egy német napilap. Egy, a német védelmi miniszter által felállított bizottság szerint a hadsereg radarberendezéseinek árnyékolása hiányos volt, ezért fordultak elő a katonák között nagy számban súlyos, sokszor halálos betegségek. A testület szerint azonban a szegényített urániumot tartalmazó lövedékek használatakor a német katonák egészségét nem fenyegette veszély.
Vágólapra másolva!

A német hadsereg illetékesei mulasztásokat követtek el, ennek következtében évtizedekig súlyos betegségeket okozó sugárzás érte a radarállomásokon dolgozó katonákat - állítja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lap.

Az újság annak a bizottságnak a jelentésére hivatkozik, amelyik Rudolf Scharping német védelmi miniszter felkérésére jött létre januárban, miután Németországban is aggályok merültek föl a szegényített uránt tartalmazó lövedékek használata -elsősorban balkáni bevetése - kapcsán. A testület jelentését hivatalosan csak csütörtökön hozzák nyilvánosságra, de az említett újság már most tudni véli, hogy a testület elmarasztalja a hadsereg vezetőit.

A bizottság bírálja a Bundeswehr radarberendezéseinek környékén foganatosított óvintézkedéseket: a 60-as és a 70-es években a radarállomások biztosítása (árnyékolása) sok esetben elégtelen volt, a biztonsági előírásokat nem vették kellő mértékben figyelembe. E mulasztások képezhetik az okát több egykori katona szervezetében kialakult betegségeknek (rák, szívritmuszavar, immungyöngeség stb.). Becslések szerint 400-1000 személyt ért egészségkárosodás radarállomáson teljesített szolgálat következtében; egy részük időközben meghalt. A napilap szerint több egykori katona, illetve tiszt perelte a Bundeswehrt, azt állítva, hogy radarállomásokon teljesített többéves szolgálatuk következtében daganatos betegség alakult ki szervezetükben.

A bizottság elmarasztalja a Bundeswehrt, mert nem óvta kellő mértékben a radarállomásokon dolgozó személyzetet a veszedelmes röntgensugárzástól. Így például karbantartási és mérési munkálatokat a legtöbb esetben nyitott, üzemelő berendezésen végeztek a katonák. Óvintézkedések bevezetésére sokszor csak azután került sor, hogy kiugróan magas sugárzási értékeket mértek egy adott állomáson. A hiányosságokat csak a 80-as években szüntette meg a hadsereg.

A testület ugyanakkor megállapította - a német napilap szerint -, hogy a katonák egészségét nem fenyegette veszély a szegényített uránt tartalmazó lövedékek használatakor. A Balkánon szolgált katonák ugyanis kellő tájékoztatást kaptak az ilyen munícióval járó veszélyekről, és mindenkivel közölték a kötelező óvatossági rendszabályokat. A Koszovóban járt és utóbb megvizsgált 122 német katona vizeletében nem találtak sugárfertőzésre utaló jeleket.

(MTI)

Ajánló:

Korábban:

( 2001. január 12.)